Szent Keresztről elnevezett ökumenikus kápolnát szenteltek Kisizsákon

Kisizsák: A temető és a szent hely kezdettől fogva kísérte az ember életét. A keresztények az első évtizedekben nem építettek templomot, helyesebben nem építhettek templomot az üldöztetés ideje alatt. De amint lehetőségük nyílt rá, épültek a templomok sokféle formában – mondta Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke 2004. október 2-án Kisizsákon, a Szent Keresztről elnevezett ökumenikus kápolna szentelési szentmiséjén.
Rámutatott: – A templom a hit és az élet jele. Nem a templom építi a hitet, hanem a hit építi a templomot. Ha nincs hit, a templomok a múzeumok sorsára jutnak, ha nem védjük őket, elpusztulnak, lekopnak. Ám az élő hit imádságos házzá teszi a templomot. Ha egy településen Isten háza épül, ott a remény és a bizakodás jele is megmutatkozik.
Bábel Balázs felidézte a hálaadó szentmisén: – A templom Marosi Izidor püspök álmaként hosszú vívódás után épülhetett fel. A kápolnát ökumenikus szempontból Szent Kereszt tiszteletére emelik és ajánlják fel, hiszen, ha a református templomokon nincs is kereszt, számukra is a megfeszített Krisztus az igehirdetés középpontja.
Bábel Balázs hangsúlyozta: – Mi keresztények nem vagyunk mazochisták. Nem keressük a szenvedést, maga Jézus sem kereste, de amikor nem adatott neki más lehetőség, elfogadta. Jézus nem szenvedni jött erre a világra, hanem az Atya végtelen szeretetéről tett tanúbizonyságot, ám ennek feltétele volt a kereszt elfogadása.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke kiemelte: – Számunkra Krisztus keresztje nem két egyberakott fa, hanem a megváltás eszköze, mely szimbolikus értékű is: függőleges szára összeköti az eget a földdel, vízszintes szára pedig mintha átölelne bennünket. Hisszük, ahogy Zakeus házába betért az Úr, itt lesz ebben a házban is, és üdvösség köszönt azokra, akik idejárnak – mondta végezetül a főpásztor.
A szentmisét követően Szabó Gábor, a Dunamelléki Református Egyházkerület esperese istentiszteletet tartott, majd áldást mondott az épületre és az ünneplő gyülekezet tagjaira. Hite szerint a kisizsáki ökumenikus kápolna sok ember erősítésére, vigasztalására, békességére, de mindenekfelett Isten dicsőségére épült.
Kisizsák ma 270 lélekszámú település, 70 százalékban katolikus, 30 százalékban református hívekkel. A szentmiséknek évtizedeken át a helyi iskola adott otthont, miközben a maroknyi közösség szeretett volna saját kápolnát. Több mint 30 évvel ezelőtt Marosi Izidor plébános, későbbi váci püspök vásárolta meg a telket, de az építkezés – engedély hiányában – nem kezdődhetett meg. A több évtizedes tervezést követően 1999-ben tették le a kisizsáki ökumenikus kápolna alapkövét. A templom Farkas Gábor, Ybl-díjas építész tervei alapján készült. A Porta Egyesület két tagja, Farkas P. József alapító és Párkányi Ernő templomigazgató, érseki tanácsos, elnök, valamint a templomépítők áldozatos munkája hozzájárult a gyors eredményhez. Az ünnepi eseményen több százan vettek részt, Kisizsákon a kőtemplommal együtt közösség is épült. MK