Szent Krisztina és Augustus ereklyéit vizsgálják Mosonmagyaróváron

Az 1776-ban a római katakombákból előkerült Szent Krisztina és Szent Augustus ereklyéket VI. Pius pápa ajándékozta Mária-Terézia legkedvesebb lányának, Mária-Krisztina főhercegnőnek és férjének, Albert tescheni hercegnek. A pápai kegyet a törökök által lerombolt templomok újjáépítésével nyerték el. Az adományról a pápai udvarban báránybőrre írt és réztokba rejtett díszes kísérő okiratok is készültek, melyeket a plébánián őriznek.

A főhercegi pár révén kerültek az ereklyék Magyaróvárra, ugyanis Mária-Terézia a magyaróvári váruradalmat a főhercegi párnak adományozta. A díszes üvegszekrényben lévő szent értéket először az óvári kapucinusok őrizték. A rend 1790-es feloszlatása után átmenetileg egy családhoz, majd a Szent Gotthárd plébániatemplomba kerültek. 1990-ben,  vitték le őket a felújított altemplomba, remélve, hogy így nagyobb figyelmet kapnak.

A vértanú-szentek azonosításának pontosítására Varga József magyaróvári esperes-plébános már korábban tett szentszéki megbízotton keresztül kísérletet. Válaszul megerősítették, hogy a katakombába temetettek kiváló személyek, de vértanúságuk és szentségük nem bizonyítható.

Az ereklyék és a ruházat az altemplom nedves levegője következtében gombásodni kezdtek. „A 24. órában vagyunk” – mondta Nagy József plébános, aki a veszélyes folyamatot látva kezdeményezte a restaurálást. Összefogva a városi múzeummal ez az állagmegőrzés összekapcsolódik a Szent László herma és a Széchényi Pál múmiájához hasonló vizsgálatokkal, melyekről Kristóf Lilla Alida számolt be a sajtótájékoztatón. Ezek a két korábban indult természettudományos és műszaki kutatás metodikáját követik. Céljuk, hogy megőrizzék és bemutathatóvá tegyék ezeket a szakrális kincseket. „Nem csak a tudós szemével kutatunk, tisztelettel fordulunk a vizsgálat tárgyához. A későbbiekben szeretnénk megosztani azt az elfogódottságot, amit az ereklyékkel való foglalkozás során átéltünk. Szakrálisan vissza kellene kerülnünk arra a szintre, melyen őseink egykor voltak” – fogalmazott Kristóf Lilla Alida a sajtótájékoztatón.

A folyamat januárban az ereklyék állapotának felmérésével kezdődik, ezt követik az elemzések. A kutatással párhuzamosan, vele folytonos párbeszédet tartva halad a restaurálás. A sokrétű vizsgálatok során fény derülhet a katakombából előkerülés idejére, a vértanúk sérülései révén a halál okára. A tudomány tartogathat meglepetéseket, a kutatás kimenetelét tekintve még jóslásokba sem bocsátkozhatunk.

A Szent Gotthárd barokk műemléktemplomot 1668-ban Széchenyi György kalocsai érsek szentelte fel. A templom építőjének és tervezőjének nevét nem őrizte meg az egyháztörténet. A művészettörténészek feltételezik, hogy a Győrben és Héderváron jezsuita templomot építő és tervező Giovanni Battista Ravan lehet. A belső térben az itt birtokos Mária Krisztina főhercegnőnek és férjének köszönhető a barokk díszítés és festés. 1934-ben készült el az altemplomban a Habsburg kripta, ahol később Habsburg Frigyes főherceg és felesége Croy Izabella főhercegasszony érckoporsóját helyezték el.

Magyar Kurír

(té)