Rábagyarmat első írásos említése 1157-ből származik. Ekkor már körülbelül hatvan éve állt román kori temploma, mely valószínűleg Szent László vagy Könyves Kálmán idején épült. Szent Lambertről nevezték el, akinek kultuszát a Szentgotthárdra betelepített cisztercita szerzetesek honosították meg a környéken.
Lambert a németalföldi Maastricht városának püspöke volt. 636-ban született, gazdag családban. Liège közeli házában szenvedett vértanúságot, valószínűleg 705. szeptember 17-én, ezért emléknapja is ekkor van.
A Szent Lambert-kultusz székhelye jelenleg a belgiumi Liège. Középkori magyarországi központja Somlóvásárhelyen volt, mely időközben megszűnt, így ma Rábagyarmaton van az egyetlen róla elnevezett templom az országban. Névnapját ezért gyakran a naptárakból is kihagyják. Ausztriában több Lambert-emlékhely található.
A rábagyarmati templomot az 1770-es években építették újjá, jelenlegi formáját csak 1947 után nyerte el, amikor a jelenlegi főhajó elkészült. Jézus Szíve ünnepén, júniusban szentelték fel, innen származik a község másik búcsúja. A főbúcsú azonban a szeptember 17-ét követő vasárnapon tartott Lambert-búcsú.
A püspök emlékét őrzi a faluból származó költő, későbbi pécsi plébános, Kocsis László Szent Lambert volt a védőszentünk című verse, mely a Falum képeskönyve című kötetben jelent meg. Egy régi kántorkönyvben fennmaradt egy, Szent Lambert püspökrül... kezdetű írás, valamint a település zöld-ezüst, 1997-ben felavatott címerében látható püspöksüveg és a plébánia régi és mostani pecsétje. A bérmálkozók között is gyakran akad, aki a Lambert nevet választja.
A rábagyarmati búcsúi szentmisét szeptember 22-én reggel mutatta be Takács Gyula plébános, aki Szent Lambert életszentségét állította példaként a hívek elé – ismertette Ács László.
Martinus/Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír