Szent liturgia az egység reményében

Kitekintő – 2006. november 30., csütörtök | 13:47

I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka a Szent György-katedrálisban ma délelőtt szent liturgiát végzett, amelyen a Szentatya mondott beszédet.

„Azért vagyok ma itt, hogy – Isten kegyelméből – folytassuk közös utunkat a stabilizálódás, a római és a konstantinápolyi egyház teljes egysége felé" – mondta ma reggel XVI. Benedek pápa az isztambuli Szent György-katedrálisban megtartott szent liturgia során.

„A katolikus egyház kész arra – tette hozzá – hogy minden tőle telhetőt megtegyen, hogy leküzdje az akadályokat, és ortodox fivéreinkkel és nővéreinkkel együtt e cél érdekében megtalálja a pasztorációs együttműködés leghatásosabb eszközeit.

A pápa emlékeztetett arra, hogy „Simon, vagyis Péter, és András halászok voltak, akit Jézus emberhalászoknak hívott meg. A feltámadt Jézus, mennybemenetele előtt, azt a küldetést adta kettejüknek, és a többi Apostolnak, hogy a keresztséggel és tanainak hirdetésével tegyenek tanítvánnyá minden népet, de „a két szent, Péter és Pál által ránk hagyott feladat közel sincs elvégezve”. Éppen ellenkezőleg, ma e feladat teljesítése – mondta a Szentatya – sokkal „sürgetőbb és szükségesebb”, és ez nemcsak az evangélium által kevéssé érintett területekre vonatkozik, hanem azokra az európai kultúrákra is, amelyek hosszú idő óta és mélyen gyökereznek a keresztény hagyományban.

Az elvilágiasodás folyamata „meggyengítette ezt a tradíciót, „amelyet kétségbe vonnak, sőt visszautasítanak”. „Ilyen valóság mellett arra vagyunk hivatottak, hogy minden más keresztény közösséggel együtt megújítsuk Európa tudatát saját gyökereivel, a keresztény hagyományokkal és értékekkel kapcsolatban, úgy, hogy visszaadjuk azok életerejét. /hogy azokat újra élettel telítjük meg.

„Erőfeszítéseink, hogy szorosabb kapcsolatot hozzunk létre a katolikus egyház és az ortodox egyházak között, ennek a missziós feladatnak képezik a részét”. A pápa emlékeztetett arra, hogy „a keresztények közötti megosztottság megütközést vált ki a világból, és akadályozza az Evangélium hirdetését”. „Csak a keresztények közötti testvéri egység és a kölcsönös szeretet által válik hihetővé Isten szeretetének üzenete minden férfi és nő számára”. „Bárki, aki csak egy pillantást vet a keresztény világra reálisan, felismeri e tanúságtétel sürgető voltát”.

Simon és András – folytatta a pápa – közösen kaptak meghívást, hogy emberhalászok legyenek, de ugyanaz a feladat más-más formát öltött számukra. Simon, a „’Péter’, vagyis kőszikla nevet kapta, amelyre később felépült az Egyház; ő lett elsősorban az Ég Kulcsainak őre”. Az útja Rómába vezetett, hogy ott tegyen eleget küldetésének. Péter és az ő utódjai egyetemes szolgálatának kérdéséből ered, mondta XVI. Benedek, a keresztény egyházak közt fennálló véleménykülönbség, amelyet „reméljük, hogy sikerül leküzdeni, a teológiai síkon folyó párbeszédnek is köszönhetően.” „Szeretném megújítani II. János Pál pápa meghívását a testvéri párbeszédre, azért, hogy kijelöljük azokat az utakat, amelyek által a péteri szolgálat ma is teljesíthető, tiszteletben tartva annak természetét és lényegét, olyan szeretetteljes szolgálatot valósítva meg, amelyet mindkét fél elismer.

András ezzel szemben, mivel beszélt görögül, a Jézushoz forduló görögök apostola lett, és „az őskereszténység és a görög kultúra találkozását testesítette meg”. „Mélységes hálát kell éreznünk – folytatta a Szentatya – azért az örökségért, amely a keresztény üzenet és a hellén kultúra gyümölcsöző találkozásából fakadt, hiszen ez tartós hatást gyakorolt mind a Kelet, mind a Nyugat egyházaira.

Péter és András vértanúságára emlékezve a pápa kifejtette, hogy „Róma és Konstantinápoly egyházai is megtapasztalták a búzaszemről szóló tanítást történelem során. Sok vértanút ugyanúgy tisztelünk” – figyelmeztetett. „Az elmúlt században is éltek a hitnek bátor vértanúi, úgy keleten, mint nyugaton, és ma is vannak ilyen tanúságtevők a világ különböző részein. Megemlékezünk róluk imáinkban, és minden lehetőséget megragadva felajánljuk nekik a támogatásunkat, miközben állhatatosan arra kérünk minden vezetőt a világban, hogy tiszteljék a vallásszabadságot, mint alapvető emberi jogot”. „Jézus kereszthalálában való hitben, és a reményben, amelyet a feltámadt Krisztus az egész emberiségnek felajánl, osztoznak az ortodox és a katolikus hívők”. A Szentatya ezekkel a szavakkal fejezte ki óhaját: „A mai találkozásunk legyen ösztönzője és örömteli kezdete annak az ajándéknak, amelyet teljes egységünk jelent.”

SIR/Magyar Kurír

Kép: patriarchate.org