Szent Lőrinc könnyei

Óránként akár száz pici fény felvillanását is megfigyelheti, aki augusztus 13-án a hajnali órákban ébren van, de a megelőző napokban is igen magas lesz a hullócsillagok száma.

A földről nézve a Perszeusz csillagkép körül tűnnek fel az égi jelenségek, ezért hívják ezt a meteorrajt Perszeidáknak. A meteorok száma évenként változik, mivel a Swift-Tuttle csak minden 134. évben közelíti meg a Földet, legutoljára 1992-ben, legközelebb pedig 2126-ban történik ilyen. Amikor az üstökös napközelbe ér, veszít anyagából, és ezek a porszemnyi törmelékek szétszóródnak a pályáján. A meteorok mintegy 60 km/h sebességgel érkeznek a föld légkörébe, és 80–300 kilométeres magasságban a levegővel való súrlódás következtében elégnek. A meteorok mérete a néhány tized milimétertől 1 centiméterig terjed. Egy 1 mm átmérőjű meteor fényes jelenséget idéz elő, a több centiméter átmérőjű pedig már olyan fényes is lehet, mint a telihold, de ez igen ritka.

* * *

A „Szent Lőrinc könnyei” elnevezés a spanyol származású vértanúra utal, aki II. Szixtusz pápa egyik diakónusa volt. A pápa halála után 258-ban Valériánusz császár az egyházi javak átadását követelte tőle, de amikor Lőrinc ezt megtagadta, rostélyra bilincselve elevenen megsütötték. Kínzása közben a szent könnyeket ontott embertársai bűnei láttán. A legenda arról is beszámol, hogy Lőrinc – amikor egyik oldala már megsült – kivégzőjéhez fordult, hogy fordítsa meg a tűzön. Ezért az égési sérüléseket szenvedettek védőszentje is, de mindazoké is, akik tűzzel dolgoznak. Nemsokára az egyház egyik leginkább tisztelt vértanújává vált. Sírja fölé 330-ban Konstantin császár templomot emeltetett (San Lorenzo fuori le mura), amely Róma hét főtemplomának egyike lett. A kriptában együtt nyugszik István vértanúval egy antik szarkofágban.

Amikor I. Ottó császár Szent Lőrinc napján 955-ben győzelmet aratott a magyarok felett, a szent tisztelete egyre jobban elterjedt német földön. Származása miatt pedig Spanyolországban nemzeti szentnek számít. Az Escorial alaprajzában a rostély alakja fedezhető fel, II. Fülöp spanyol király ugyanis engesztelésül építtette a palotát egy elpusztult Szent Lőrinc templom miatt.

Magyar Kurír

Képek: Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából, forrása: jelesnapok.neumann-haz.hu
hirek.csillagaszat.hu