Szent Margit-búcsú Sopronban

Szombaton délután a kisgyerekes családok miséjén a Kassáról származó Szaniszló domonkos atya mesélt a gyerekeknek Szent Margitról, aki szintén domonkos apáca volt. Az esti szentmisére Sopron valamennyi katolikus plébánosa meghívást kapott, hogy együtt ünnepeljék a város egyik legkisebb templomának nagy ünnepét, és együtt imádkozzanak a templom bővítéséért.

A mise vendégcelebránsa a szomszédos osztrák püspök, a kismartoni egyházmegye vezetője, Ägidius J. Zsifkovics volt. A nagyszülei révén magyar felmenőkkel is büszkélkedő, horvát nemzetiségű püspök megválasztása óta sokat tett és tesz a kelet-ausztriai népcsoportok anyanyelvi vallásgyakorlatának elősegítéséért. Két éve a tartományi székhelyen, Kismartonban újra elindították a havi rendszerességű magyar misét.

Zsifkovics atya magyarul celebrálta a szentmisét Sopronban, prédikációját helynöke, Pál László atya tolmácsolta. Az osztrák püspök, aki maga is számos templomot renovált Burgenlandban, ünnepi áldásában sok erőt és még erősebb hitet kért a lővérekbeli egyházközségnek: „mert nagy vállalkozás, ha ebben az egyre bizonytalanabb világban templomépítésbe fog egy közösség. A templom azonban nem téglákból, nem kövekből és nem gerendákból épül – figyelmeztetett a püspök. – A templom bennünk és belőlünk magasodik, velünk együtt nő és hitünkkel együtt szilárdul.” A szentmise végén magyar szavakkal búcsúzott a püspök a soproni hívektől: „Isten, áldd meg a magyart!”

Január 19-én a 11 órás mise – melynek Mészáros Domonkos OP volt a szónoka – szintén az ünnep jegyében telt. Domonkos atya prédikációjában nagyívű történelmi párhuzamot vont a tatárjárás idején szerzetesi fogadalmat vállaló Árpád-házi Szent Margit és a mai kor kihívásaival szembenéző keresztény ember nehéz helyzete között: „Bár lábunk a sárban, fejünk az ég felé néz!” – fogalmazott.

Mindkét szentmisén közreműködött a plébánián működő Julianeum énekkar, akik egy új Szent Margit-kórusművet is megszólaltattak, az egyik kórustag, Rázó László szerzeményét. A 2014-es év Szent Margit-díját Vadalma Erzsébet, vagy ahogy a templomban ismerik: Zsóka néni kapta, aki évtizedek óta aktív tagja az egyházközségnek. Segít az irodai munkákban, az áldoztatásnál, a betegek lelki gondozásában és a szentmisék előkészítésében.

A soproni Szent Margit-templomnak jelenleg helyet adó villaépület több mint 100 éve családi otthonnak készült. 1943-ban a szomszédban a domonkosok építettek internátust (a hajdani Julianeumot), ennek kápolnáját rendezték be akkor ideiglenesen a régi villa nappali tereiben. Apor Vilmos szentelte fel akkor a „templomot” annak reményében, hogy nemsokára méltóbb helyet kap a plébánia. Az ideiglenes állapot azonban máig fennmaradt. A domonkosoknak néhány év múlva el kellett hagyniuk a szomszédbeli otthonukat, de a kápolna megmaradt.

A most épülő templom alapkövét 2013. június 16-án rakta le Pápai Lajos győri megyéspüspök, aki a tavalyi Margit-napi búcsún átvehette a plébánia által alapított elismerést, a Szent Margit-díjat. A közel 300 fő befogadására alkalmas templomot a plébánia közösségének tagja, Supka-Kovács Tamás tervezte, a kivitelezést a Stettin Hungária Kft. végzi. Az ütemezés szerint hamarosan, február 9-én lesz a bokrétaünnep, amikor az építők elérik a templom legmagasabb pontját: Pápai Lajos püspök áldásával ekkor kerül ünnepélyesen a toronyra a 7 méteres kereszt.

Az építkezés részleteiről aktuális információk és képek láthatók a plébánia honlapján.

Győri Egyházmegye/Magyar Kurír