Szent Meinrad vértanú

Meinrad a VIII. század végén született és 805 körül került Reichenau híres apátsági iskolájába. Pappá szentelése után két évvel elhatározta, hogy a Szent Benedek reguláját követő szerzetesek életmódját választja.

Az Etzel-hegyen kezdte remeteéletét, majd az Alpok-völgyébe költözött, ahol a mai apátság is áll. Cellája mellett kis kápolnát is emelt a kegykép tiszteletére, amelyhez a környékről több hívő is zarándokolt. A legenda szerint 948. szeptember 14. napján maga Krisztus szentelte fel Meinrad egykori celláját a későbbi einsiedelni kegykápolnává.

861. január 21-én két rabló meggyilkolta Meinradot. Legendája szerint a gyilkosokat két holló üldözte egészen a Zürichi-tó környékéig, a bíró színe elé. Ezért is van a XIII. század közepétől két holló a városka címerében.

Meinrad cellája hosszú ideig üres maradt. 900 után megjelent néhány remete, közülük Benno volt a legismertebb, aki a cella helyén kolostor építésébe kezdett. Az apátság építését Eberhard, a korábbi strassbourgi nagyprépost fejezte be, és egyesítette a remetéket Szent Benedek regulája szerint.

A Benedek-rendi kolostort a Máriának szentelt kegytemplommal együtt 948-ban szentelték fel, az addigra szentté avatott Meinrad cellája helyén. A zarándokok hamar megjelentek, már II. Ottó császár 972-ben kelt okiratában „szent helyként” említi Meinrad celláját. Einsiedeln idővel nemcsak búcsújáró hellyé, hanem a katolikus tudományosság egyik központjává is vált. Az évszázadok során az apátság könyvtára egyre gazdagabb lett.

A Máriának szentelt kegytemplom fekete márvánnyal körülkerített belső kápolnájában található, hársfából metszett Mária-kegykép alkotóját nem ismerik. Amikor a kegykép a XIX. század elején restaurálásra szorult, és a művész újra testszínűvé tette, az emberek csalódottan mondták: „ez nem a mi Madonnánk – a miénk fekete.” Így a restaurátor feketére festette az arcot és a kezet, és ez így is maradt a mai napig.

Magyar Kurír

(gj)