Szent Péter és Pál apostolok, 2002. június 29.

1. Mi adja az Egyház erejét?
Péter és Pál apostolok főünnepén ki ne gondolna a jelenlegi pápára, II. János Pálra, aki Péter sziklaszilárd hitével és a nemzetek apostolának – Pálnak – hatalmas munkabírásával, fáradhatatlanul járja a világot? Az írott és elektronikus sajtóban ismét felerősödtek a lemondása körüli találgatások, amit vatikáni illetőségűek rendre cáfolnak. Jellemző vonása korunknak, hogy egy fontos közszereplőnek a külső megjelenésére reflektál és nem a személy mondanivalójára. A pápa fontos közéleti személyiség, aki működésének kb. 70 százalékát nyilvánosság előtt éli meg, ennek okán sok tartalmas gondolatát osztja meg a világgal. Milyen fura, hogy a sajtó rendre a felszínes dolgokra reagál – pl. hajlott korára – , ahelyett, hogy magvas gondolatait közvetítené az emberiség felé. Ebben a felszínes világban is vannak azonban mélyebben gondolkodók, akik felteszik a kérdést: mi adja a pápa erejét? Miben rejlik pápai „varázsa”?
Abban, hogy Istent közvetíti az embereknek. Istent, és nem önmagát! Hit nélkül nehéz erre helyes választ adni, mint ahogy arra a kérdésre is: mi adja az Egyház erejét?
Az Egyházról is elmondhatjuk, hogy hajlott korú, a gyengeség bizonyos jeleit mutatja, de mégis erős. Mai világunk a fiatalságot és erőt állítja előtérbe, míg a gyöngeséggel nem tud mit kezdeni. Pál apostol viszont azt írja, hogy „az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében… Kedvem telik a Krisztusért való gyöngeségben, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,9-10).
Mi adja az Egyház erejét? Az, hogy Istent közvetíti az embereknek. Az embereknek szükségük van Istenre, főleg a bűntől való szabadulásban.
2. Jézus bűnbocsátó hatalmat ad
Jézus azt mondja Péternek: „Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a Földön, meg lesz kötve, s amit feloldasz a Földön, a mennyben is fel lesz oldva” (Mt 16,19).
Az oldó-kötő hatalom magában foglalja a bűnbocsátó hatalmat is (vö. Jn 20,23). Ezt a hatalmat Péter veszi át, mint az egész Egyház képviselője, így ezt a hatalmat „nem egy ember vette át, hanem az Egyház egésze” (Szent Ágoston).
Szent Ágoston püspök a két apostol vértanúsága napján mondott beszédében Lázár feltámasztásán szemlélteti a bűnbocsánat életre támasztó hatását. A Példabeszédek könyvéből idézi azt a mondatot, hogy az emberek „saját bűneik kötelékeivel kötöztetnek össze” (Péld 5,22), ily módon analógiát lát a pólyákkal összekötözött halott Lázárral. Amint Jézus feltámasztotta a halott Lázárt, úgy a bűnbocsánatban feloldoz a bűnök kötelékeiből. Mély értelmű hasonlata ez az egyházatyának. A megkötözött ember erejében korlátozva van, elgyengül. A bűn is elgyengít, lelki erőben korlátoz. A bűnbocsánat feloldoz a lelki köteléktől, visszaadja a lelki erőt. A feloldozó hatalmat az Egyház kapta és ez adja az Egyház erejét. Nem a pénz, nem a politikai befolyás adja az Egyház erejét, hanem a bűnös emberek vágya, hogy hallhassák ezt a mondatot: „én feloldozlak téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Verőcei Gábor/MK