Szent Tamás apostol és a bűnbánat szentsége – 2006. július 3.

Tamás apostol élete ráirányítja figyelmünket a szentgyónásra. Jézus nemcsak az ő életét, hanem a mi életünket is át akarja alakítani, de ehhez kell, hogy együttműködjünk vele.

Először is be kell vallani bűneinket. Másodszor, meg kell bánni. A katolikus egyház előírásai szerint nem önmagunknak, hanem a gyóntató papnak. Harmadszor, a gyóntató pap Isten nevében megadja a feloldozást a megvallott bűnök alól. Negyedszer, a gyóntató pap elégtételt ad, ez azt jelenti, hogy az elégtételben adott imával, vagy jótettekkel valamennyire helyrebillentjük a bűneinkkel okozott egyensúlyvesztést. Teljesen nem tudjuk helyrehozni, ehhez Isten külön segítsége szükséges, de valamit mégis tehetünk a rossz hatásának csökkentésére.

Tamás apostol felkiáltása, „Én Uram, én Istenem”, már hitvallás volt. Egy átalakult élet első felsírása. A gyónás a mi életünket is Jézus Szentlelkének az erőterébe helyezi.

Sánta János