Szent Vér-búcsú Bátán

A Pécsi Egyházmegyében található Báta község a Szent Vér ősi kegyhelye. Tolna megye középkori bencés apátsága állt itt a Szent Vér-templom helyén.

A XIV–XV. századi bátai apátság temploma mellett emelkedett a kolostor. A Szent Vér-ereklyét minden bizonnyal a kolostorépületben, egy számára külön kialakított kápolnában őrizték. Az első templomnak nem maradt nyoma, helyébe szép, csúcsíves épületet emeltetett az apátság, melynek ma már csak néhány maradványát ismerjük. A XV. század végén országszerte nagy hírt szerzett az apátságnak a Szent Vér csodája. A Thuróczy-krónika (Chronica Hungarorum) szerint 1415-ben Garai János a Szent Vér-ereklyének tulajdonította kiszabadulását. Spalatói fogságából a bátai monostor templomába vitte bilincseit, a Megváltó szent vérének dicsőségére, fogadalmának örök emlékére.

Bővebb felvilágosítást ad az ereklyéről IV. Jenő pápa 1434-ben kiadott bullája, melyben Zsigmond király kérésére búcsújáróhellyé nyilvánítja Bátát, pontosabban a bátai apátság templomát. A pápai irat elmondja, hogy az ereklyét a bátai monostor templomban Úrnapja ünnepén oltárra helyezik, amelyhez – mint Krisztusnak az Oltáriszentségből kifolyt véréhez – megszámlálhatatlan sokaság zarándokol. Ezért mindazoknak, akik e napon az apátság templomában gyónnak és áldoznak, 10 évi és tízszer negyven napi búcsút engedélyez a pápa. Ransanusnak, a nápolyi király követének Mátyás udvarán írt könyve az ország egyik nevezetességének mondja Bátát: kis faluként említi, mely azonban igen figyelemre méltó az ott lévő ereklye miatt, mithogy a Szentostyában látni lehet Krisztus vérét.

Kapisztrán Szent János szenttéavatási dokumentuma is említést tesz a csodás gyógyulásokról, „Krisztus vérző teste előtt”. E a források alapján annyi bizonyos, hogy Bátán egy szentostyatöredéket őriznek, amelyből valamikor vér csordult. Azt, hogy maga a csoda mikor és hogyan történt, nem tudjuk, mert az apátság ívkönyvei elvesztek. Vitathatatlan azonban, hogy maradandó ereklyével rendelkezett a bátai egyház, amelyet nagy tisztelet övezett. 1539. július végén, egy török támadás következtében végleg elpusztult az apátság és a Szent Vér-ereklye.

Négyszáz évvel a pusztulás után, 1939-ben Lechner Lóránt okleveles építészmérnök tervei alapján emelték a ma is álló neoromán stílusú templomot az apátság feltételezett helyére. A bátai Szent Vér-templom egytornyos, háromhajós, félköríves szentéllyel záródó épület. Nyugati bejárata előtt oszlopos előcsarnok található.

A templom 1939. október 1-jei felszentelését követően hamarosan a környék kedvelt búcsújáró helyévé vált. A Szent Vér búcsúját minden évben megünneplik. július 1. vasárnapján a középkor egyik csodálatos eseményére emlékeznek Klastrom-hegyen.

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír