A szentatya az új európai alkotmányról és a keresztény örökségről

Hazai – 2003. július 22., kedd | 11:05


Castelgandolfo: Július 20-án délben, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében II. János Pál pápa arra emlékeztette a pápai nyaraló udvarán összegyűlt többezer zarándokot, hogy az utóbbi hónapokban az illetékesek egyre nagyobb erőfeszítéssel dolgoznak az új európai alkotmány megszövegezésén. Ennek végső változatát a kormányközi konferencia hagyja jóvá októberben. Az egyház is kötelességének tekinti, hogy hozzájáruljon ehhez a fontos feladathoz, amely az európai társadalom minden rétegét érdekli.
A pápa idézett az „Ecclesia in Europa” c. szinódus utáni buzdításából, miszerint Európát mélyen áthatotta a kereszténység, amely a földrész összetett történelmének központi és meghatározó eleme. A kereszténység a klasszikus örökség, valamint az évszázadok során egymást követő etnikai, kulturális befolyások alapjaira épült rá. „Elmondhatjuk tehát, hogy a keresztény hit alakította ki az európai kultúrát és egybefonódott történelmével. A Kelet és Nyugat közötti fájdalmas megosztottság ellenére a kereszténység az európaiak vallásává vált. Hatása jelentős maradt a modern korban és napjainkban is, a szekularizáció erőteljes és elterjedt jelensége ellenére. Az egyház tudja, hogy Európa iránti érdeklődése magából küldetéséből fakad. Mint az Evangélium letéteményese, mindig azokat az értékeket mozdította elő, amelyek révén az európai kultúra egyetemes megbecsülésben részesül. Nem szabad ezt az örökséget eltékozolni, hanem éppen ellenkezőleg, segíteni kell az új Európát, hogy egyre inkább az Evangélium hordozójává váljon, olyan hellyé, ahol növekszik a szeretetközösség és az egység, hogy Krisztus arca a maga teljes ragyogásában tükröződjék vissza az európai földrész minden lakójának békéje és öröme számára” – mondta a szentatya.
A pápa az Úrangyala elimádkozása után emlékeztetett rá, hogy vasárnap volt XIII. Leó pápa halálának centenáriuma. Vincenzo Giacchino Peccit főleg a Rerum novarum kezdetű enciklika tette híressé, amely az egyház modern szociális tanításának kezdetét jelentette. XIII. Leó pápa minden apró részletre kiterjedő magisztériuma ismét felelevenítette a tomista tanulmányokat, előmozdította a keresztények lelki életének növelését. „Ebben a Rózsafüzérnek szentelt évben nem felejthetjük el, hogy XIII. Leó pápa tíz enciklikában foglalkozott a szentolvasó témájával” – mondta a pápa, hálát adva Istennek nagy elődjéért. VR/MK