A szentatya Azerbajdzsánban és Szófiában

Szentmise az azeri fővárosban
Baku: II. János Pál pápa szerdán délelőtt szentmisét mutatott be a mindössze 1500 férőhelyes bakui Sportpalotában. A csarnokot teljes egészében a helyi szokás szerint díszítették fel, az Az oltárszolgálatban a helyi katolikus közösség képviselői vettek részt, közöttük a diplomáciai testület német, lengyel, francia tagjai.
Homíliájában a pápa felidézte a marxista üldözés, a nagy szenvedések időszakát és Péter apostol szavaival ismételte: „tisztesség nektek, akik hisztek, akik megőriztétek a hitet, tisztesség a nagyszülőknek, az édesanyáknak és az édesapáknak, akik ápolták, imáikkal öntözték a hit magvait, hogy növekedni és teremni tudjanak. Ti élő bizonysága vagytok annak, hogy az Istenbe vetett hit csodákra képes. Különböző etnikai csoporthoz tartoztok, kevesen vagytok nagy területen szétszórva, de a Jó Pásztor egységben tartott benneteket."
A szentatya különös szeretettel mondott köszönetet a katolikusok lelki gondozását végző három szalézi szerzetesnek, majd a szentmise evangéliumáról, a Jó Pásztorról elmélkedett, aki a kemény fizikai és morális elszigeteltség ellenére egybe tudta gyűjteni a szétszóródott bárányokat, ők pedig mindig felismerték és követték Jézust a megpróbáltatásokkal teli úton.
A pápa a kis azeri katolikus közösségre a következő feladatot bízta: „Maradj hű küldetésedhez, őrizd és tanúsítsd a hitet, osztozz a melletted élő emberiség örömében és reményeiben, mert része vagy annak és azzal együtt kell remélned és munkálkodnod egy mindenki számára jobb jövő érdekében. Különösen a fiatalok munkálkodjanak egy igazságosabb és szolidárisabb jövőért. Isten áldását kérem az azeri katolikus egyházra.”
A szertartás végén a szentatya megáldotta az új plébániatemplom alapkövét, amely a 30-as években a kommunisták által lerombolt templom helyébe lép. A telket a köztársasági elnök bocsátotta a katolikus közösség rendelkezésére. A szentmise után a karabahi menekültek képviselői köszöntötték a pápát, több százezer társuk nevében. A pápa jelentős segélyadományt hagyott részükre a bakui plébánosnál.

A szentatya, azerbajdzsáni látogatásának utolsó programjaként a bakui plébániát vezető szlovák szalézi szerzetesek házában találkozott a három legfőbb vallási közösség vezetőivel, Pasha-Zade sejkkel, Semion Ikhidovval, a zsidó közösség elnökével, valamint Alexander Jiscsein ortodox püspökkel, aki a katolikus közösség nagy szeretetének örvend, és azzal kiváló kapcsolatokat tart fenn.

A szentatya Bulgáriában
Szófia: A pápa szerdán, május 22-én délután 5 órakor érkezett meg a szófiai repülőtérre, ahonnan azonnal a bolgár főváros főtere felé vette útját. Itt, a székesegyház előtt felállított emelvényen került sor a szentatya hivatalos fogadtatására.
A pápa örömteli és meghatott lélekkel adott hálát a Gondviselésnek, hogy sor kerülhetett erre a hosszú idő óta szívében dédelgetett látogatásra. Látogatások viszonzása ez, hiszen a szlávok apostolai, Szent Cirill és Metód ünnepe alkalmából minden évben a Vatikánban fogadja Bulgária kormányának és egyházának képviselőit. Most Róma püspöke jött a bolgárok közé, hogy osztozzon velük a krisztusi szeretet közösségében. A szentatya megemlékezett Boldog XXIII. Jánosról is, aki tíz évig volt bulgáriai apostoli nuncius és örökre szívébe zárta ezt a földet és népet. Köszöntötte a pápa az ország polgári hatóságait, Maxim ortodox pátriárkát, a szent szinódus metropolitáit és püspökeit, Christo, Georgi, Petko és Metodi katolikus püspök testvéreit, a bolgár katolikus egyház minden gyermekével, a zsidó közösség elnökét és tagjait, a nagy muftit és az iszlám hívőket. Kifejezte mély meggyőződését, hogy az Assisi találkozót követően minden vallás az igazságosság és a népek közötti béke, a megbocsátás, az élet és a szeretet előmozdítására kapott meghívást.
A szentatya hangsúlyozta: Bulgária Szent Cirill és Metód igehirdetése nyomán ismerkedett meg az evangéliummal és a jó földbe elvetett mag a kereszténység és életszentség bő termését adta. Az evangéliumhoz való hűséget a totalitárius rendszer hosszú és szigorú tele sem tudta megingatni, e nép számos gyermeke hősiesen ragaszkodott Krisztushoz, sőt nem kevesen életüket áldozták érte. A pápa tisztelgett a különböző keresztény felekezetekhez tartozó hitvallók előtt és arra buzdított mindenkit, hogy ne tegyék hiábavalóvá az ő áldozatukat. Be kell gyógyítani a sebeket és optimizmussal tervet kell készíteni a jövőre. Bölcsességgel kell előre lépni, a demokratikus intézmények tiszteletben tartásával, nem kímélve a fáradtságot és ápolva azokat az értékeket, amelyek naggyá tesznek egy nemzetet: a morális és szellemi tisztességet, a családot, a szükséget szenvedők elfogadását, a fogantatástól természetes végéig tartó emberi életet.
A pápa emlékeztetett rá, hogy valószínűleg éppen ezen a helyen, a vértanúk sírja körül gyűltek egybe 342-ben vagy 343-ban Kelet és Nyugat püspökei a serdicai nagy zsinatra, amelyen Európa sorsáról tanácskoztak. A későbbi századokban pedig itt építették fel az Isteni Bölcsesség, Sophia-bazilikát. A kereszténység Bulgária történelmének és kultúrájának gyökereihez tartozik és ettől sohasem szakadhat el, ha komolyan építeni akarja jövőjét. A katolikus egyház szeretne hozzájárulni azoknak a keresztény és spirituális örökségnek a megőrzéséhez és fejlesztéséhez, amelyekre az ország jogosan büszke és egyesíteni saját erőfeszítéseit a többi keresztényével az evangéliumi jó hír terjesztésében. Földrajzilag Bulgária hidat alkot Kelet- és Dél-Európa között, különböző keleti hagyományok keresztezik itt egymást és szíves fogadtatásra találtak e földön. A szentatya első bulgáriai beszédét azzal a jókívánsággal zárta, hogy a Bulgáriában különösen tisztelt Isten Anyja oltalmazza az országot és eszközölje ki népe számára, hogy növekedjen a testvériségben és az egyetértésben. VR/MK