A Szentatya és Regensburg

Joseph Ratzinger életében 1969-óta játszik fontos szerepet a  város, amelynek története egészen a Római Birodalomig (Castra Regina) visszanyúló. Ratzinger ekkor hagyta el Tübingent, és vette át az újonnan alapított regensburgi egyetem dogmatikai tanszékét. Bátyja, Georg ekkor már öt éve élt a városban, a dóm kántoraként és világhírű kórusának vezetőjeként.

XVI. Benedek jó szívvel gondol vissza az egyetemen és a városban töltött időre: „A regensburgi évek bizonyosan legszebb tapasztalata az az érzés volt, hogy egyre világosabban bontakozott ki előttem saját teológiai szemléletem. Kicsi kertes házat építhettem, ami a nővérem és az én számomra is igazi otthonná volt, és ide bátyám is mindig szívesen betért. Újra otthon voltunk“ – írja önéletírásában. (Életutam – Szent István Társulat, Budapest, 166. o.)

1977 után münchen–freisingi érsekként, majd a Hittani Kongregáció vezetőjeként is gyakran visszatért a városba, meglátogatta bátyját, szentmisét mondott a dómban vagy visszavonult pentlingi házába.

A 14 600 m²-nyi területen fekvő regensburgi püspökség bajorország legnagyobb egyházmegyéje. A lakosság 85%-a katolikus, ez 1,34 millió egyháztagot jelent. Az egyházmegye területén 770 plébánia, illetve lelkészség és 200 kolostor található. Az egyházmegye élén 2002 óta áll a 77 éves dogmatikaprofesszor, Gerhard Ludwig Müller püspök.

Az egyházmegyét 739-ben Bonifác püspök, a „németek apostola“ alapította, de már korábban a Római Birodalomban működött három szentéletű püspök: Rupert, Emmeram és Erhard. A keresztény hitet, amelynek legrégibb tanúja egy 400-ból származó síremlék római katonák és polgárok hozták el az Alpokon túlra. Szent Wolfgang 972-ben egyezett bele, hogy az akkoriban még a regensburgi püspökség területéhez tartozó Prága önálló püspöki székhely legyen.

KNA/Magyar Kurír