A szentatya fogadta a kultúra és a kommu-nikáció kapcsolatáról rendezett fórum képviselőit

Vatikán: II. János Pál pápa november 8-án, szombaton délelőtt kihallgatáson fogadta az olasz püspöki kar által egybehívott értekezlet résztvevőit, amelynek során a kultúra és a kommunikáció kapcsolatáról tartottak eszmecserét. A pápai kihallgatáson jelen volt Maurizio Gaspari, a kommunikáció olasz minisztere is. A Camillo Ruini bíboros, az olasz püspöki kar elnöke által pénteken este megnyitott háromnapos összejövetelen több mint ezer személy vett részt, bíborosok, püspökök, a tömegtájékoztatás világának szakértői, akik a következő témát vitatták meg: „Kommunikáció és kultúra: új útvonalak a harmadik évezred evangelizációja számára.”
A szentatya beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kultúra és a tájékoztatás területének szakértői felé az egyház nagy bizalommal, de elvárásokkal is tekint, hiszen az egyre szélesebbé váló globalizációs folyamatban az a feladatuk, hogy olvasni és magyarázni tudják a jelen eseményeit és felkutassák az evangélium közlésének útjait, a mai ember nyelvezetének és érzésvilágának megfelelően. A gyors technológiai változások, különös módon éppen a tömegtájékoztatásban új feltételeket teremtettek a tudás továbbadása, a népek együttélése, az életstílus és a mentalitás alakítása területén. De milyen kultúra származhat olyan kommunikációból, amelynek a középpontjában nem a személy méltósága, az emberi élettel kapcsolatos nagy kérdések, a közjó becsületes szolgálata, az igazságosság és a béke áll. Éppen ezen a területen van a legnagyobb szükség olyan szakértőkre, akik rendelkeznek a hit adományával, akik képesek a mai kor kulturális elvárásaira válaszolni és a kommunikáció e korszakát nem útvesztőnek és zűrzavarnak tartják, hanem értékes időnek az igazság keresésére, az emberek és népek közötti harmónia fejlesztésére.
A szentatya a kommunikáció világát ismételten korunk új areopagoszának nevezte, melynek használatára talán még nem vagyunk eléggé felkészülve. Ám ez ne szegje kedvünket, hiszen tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül: az Úrral való találkozásból származó minden akadályt felülmúló erő a mi igazi támaszunk. Soha ne fáradjunk bele, hogy a názáreti Jézus, a megtestesült Ige arcát szemléljük, a mennyei Atya arcát, aki nekünk adta az igazság lelkét is, és aki mindenre megtanít bennünket. Hallgassuk meg tehát újra és újra Krisztus tanítását, hogy a háztetőkön szaporodó antennák, a modern tömegtájékoztatás jelképei ne legyenek paradox módon a látás és a hallás képtelenségének jelei, hanem váljanak az embert és az emberiség teljes fejlődését szolgáló kommunikáció eszközeivé.
A szentatya elismeréssel emlékezett arra a sok bátor kezdeményezésre, amit az olasz egyház tesz a tömegtájékoztatás területén, kezdve keresztény szellemű kulturális lelkipásztori tervének kidolgozásával, az Avvenire c., színvonalas napilapjával, az olasz püspöki kar Sat 2000 műholdas tévéjével, számos helyi katolikus rádió adójával. A szentatya emlékeztetett általában a kommunikáció világában működők sajátos felelősségére, hogy például a gyerekek elé ne kerüljenek olyan programok, amelyek televannak erőszakkal, és hamis képet adnak az emberről, a családról, az életről. Az ellenőrzés hiánya nem jelent valódi szabadságot. A pápa e szavakkal búcsúzott a kommunikáció és kultúra világának képviselőitől: „Nagy kihívás előtt álltok, de bizalommal és reménnyel tekintsetek a jövő felé. Mária oltalmazzon benneteket, hogy mindig hirdetni tudjátok az evangéliumot életetekkel és tanúbizonyságotokkal.” VR/MK