A szentatya ismételten szólt Európa és a kereszténység kapcsolatáról

Castelgandolfo: Augusztus 3-án vasárnap délben az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében II. János Pál pápa leszögezte: Európa az a földrész, amelyet az elmúlt kétezer év során a leginkább megjelölt a kereszténység. A területén lévő apátságokból, székesegyházakból és templomokból szüntelenül felhangzott Krisztus, az idő és a történelem Urának dicsérete. A keresztség és a többi szentségek megszentelték számtalan hívő életének különböző szakaszait. Az Eukarisztia, különösen vasárnap, az Úr napján, táplálta hitüket és szeretetüket, a zsolozsmák és az ima számos népi formája meghatározta a napok ritmusát. Bár mindez nem fogyatkozott meg napjainkban, nélkülözhetetlen szükség van megújult elkötelezettségre, hogy szembenézhessünk a szekularizáció kihívásaival, hogy a hívek egész életét áthassa az Istennek kedves lelkiség.
A szentatya figyelmeztetett: különösen meg kell őrizni a vasárnap, „Dies Domini” értékét. Ez a nap jelképezi mindazt, amit a kereszténység jelentett és jelent Európa és a világ számára: szüntelenül hirdeti Jézus feltámadásának jó hírét, ünnepli győzelmét a bűn és a halál fölött, elkötelezi magát az ember maradéktalan felszabadítása érdekében. A vasárnap keresztény értelmének megőrzése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Európa megóvja lelki és kulturális örökségének lényeges részét. „A Szűzanya, akinek Európa-szerte számos templomot és kápolnát szenteltek, éreztesse oltalmát a földrész minden népe felett” – mondta a pápa a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor. VR/MK