A Szentatya katekézise Romanosz Melodioszról

A magyarul „Ének- vagy Dallamszerző” néven ismert diakónus a szíriai Emeszában született 490-ben, majd Konstantinápolyban élte le élete nagy részét. Költeményei emelkedett stílusa miatt „keresztény Pindarosz”-nak is nevezik. Ez a nagy költő mindnyájunkat arra emlékeztet, hogy a hitből, a szívből született keresztény kultúra egész kincsestára találkozott Krisztussal, Isten Fiával – egészítette ki rögtönzött szavakkal katekézisét a Szentatya.

Ha hitünk életerős marad, akkor ez a kulturális örökség nem válik a múlt holt emlékévé, hanem továbbra is élő és jelenlévő valóság lesz. Az ikonok ma is szólnak a hívek szívéhez, a székesegyházak nem középkori műemlékek, hanem élő otthonaink, ahol Istennel és egymással találkozunk. Az egyházi zene, mint a gregorián, vagy Bach és Mozart művei nem a múlthoz tartoznak, hanem hitünk liturgiájának életerejéből élnek tovább – fejtette ki Benedek pápa.

Kreativitás, újítás, új ének, új kultúra, valamint a hit életerejében kifejeződő kulturális örökség nem zárják ki egymást, hanem egyetlen valóságot alkotnak. Isten szépségének jelenlétéről tanúskodnak, arról az örömről, hogy Isten gyermekei vagyunk.

Romanosz Melodosz életének kulcsfontosságú eseménye volt az az álom, amelyben megjelent neki a Szűzanya. A költői karizma ajándékával megáldott bizánci diakónus kora vallási érzületének kiváló tanújává vált. Konstantinápolyban egy külvárosi kegyhelyen prédikált. Mondanivalóját az ambóra helyezett ikonokkal illusztrálta, szentbeszédei során a párbeszéd eszközéhez is folyamodott. Homíliái különböző hosszúságú sorokból, kötött és hangsúlyos ritmusú strófákból álló ún. „kontakionok” voltak, amelyekből 89 maradt fenn.

Ezek közül az egyik legjelentősebb az a drámai párbeszéd, amelyet Mária és Fia folytat a kereszt felé vezető úton. Jézus vigasztalja Máriát, de emlékezteti arra a szerepre is, amelyet az üdvtörténetben be kell töltenie. A bizánci költő arra figyelmeztette a híveket, hogy szavai üresek lennének, ha nem kapcsolódna hozzájuk következetes magatartás. Romanosz Melodiosz himnuszaiban egyaránt jelen van a krisztológia és a mariológia – állapította meg Benedek pápa. Krisztológiája közel áll a népi ájtatossághoz, és küzd az ariánusok Krisztus istenségét tagadó tévedései ellen. Pünkösd ünnepéről szóló tanításában hangsúlyozza a folytonosságot, amely a mennybe felment Krisztus és az apostolok, vagyis az egyház között fennáll, továbbá rámutat a keresztények karitatív tevékenységének primátusára.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír