A Szentatya látogatása az olasz köztársasági elnöknél II.

Beszéde elején a XVI. Benedek utalt arra, hogy a római pápa jelenléte az olasz köztársasági elnöki palotában azon túl, hogy beleilleszkedik a Szentszék és Itália közötti sokrétű kapcsolatokba, mély és jelképes értéket képvisel – mondta Benedek pápa. Utalt rá, hogy több mint két évszázadon át számos előde élt itt és innen kormányozta az egyetemes egyházat. Elődei megismerték a megpróbáltatásokat és üldöztetéseket is, mint például VI. és VII. Piusz pápák. Mindkettőjüket erőszakkal távolították el püspöki székhelyükről és hurcolták el száműzetésbe. A Quirinalis épülete az évszázadok során a pápaság számos örömteli, ugyanakkor néhány szomorú fejezetének volt tanúja. Egyben őrzi a pápák művészet és kultúra iránti szeretetének jeleit is.

A történelem egy bizonyos pontján ez a palota mintegy az ellentmondás jelévé vált, amikor Itália egyrészt arra törekedett, hogy egységes állammá váljon, másrészt a Szentszék meg kívánta őrizni függetlenségét, amely egyetemes küldetésének e biztosítéka. Ez az ellentét több évtizeden át tartott, és szenvedést okozott mindazoknak, akik őszintén szeretették mind hazájukat, mind az egyházat.

XVI. Benedek az ún. „római kérdést” elemezte, amelyet a Szentszék véglegesen és visszavonhatatlanul megoldott, amikor 1929. február 11-én aláírta a Lateráni Egyezményeket (Patti Lateranensi). 1939 végén, 10 évvel a Lateráni Szerződést (Trattato Lateranense) követően 1870 után került sor először a római pápa látogatására a Quirinalis palotában.

Benedek pápa elégedetten állapította meg, hogy Róma városában valóban békésen és eredményesen működik együtt az olasz állam és az Apostoli Szentszék. Ez a mostani látogatás is azt bizonyítja, hogy a Quirinalis és a Vatikán figyelnek egymásra, nem állnak egymással szemben, hanem olyan helyek, amelyek jelképezik az állam és az egyház szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartását. Készek az együttműködésre, hogy előmozdítsák és szolgálják a személy teljes javát, a társadalmi élet békés menetét. Ez olyan pozitív valóság, amelyről minden nap meg lehet győződni különféle szinteken, és amelyből más államok is hasznos tanulságot vonhatnak le – mondta XVI. Benedek, majd így folytatta beszédét: „Elnök úr, mai látogatásomra azon a napon kerül sor, amikor Olaszország  ünnepélyesen emlékezik meg fő védőszentjéről, Assisi Szent Ferencről”. Isten Szolgája, XII. Piusz – az olasz püspökök javaslatára – Sziénai Szent Katalinnal együtt Szent Ferencet is az ország égi patrónusának nyilvánította. Pacelli pápa ennek a nagy szentnek az oltalmába ajánlotta Itália sorsát abban a történelmi pillanatban, amikor Európát a háború veszélye fenyegette, drámai módon magával sodorva Olaszországot is.

Benedek pápa Szent Ferencről szóló gondolatai után így fogalmazott: „Az egyház nem vágyik hatalomra, nem kér kiváltságokat, nem törekedik gazdasági és társadalmi előnyökre. Egyetlen célja, hogy szolgálja az embert. Magatartásának legfőbb vezérfonala Jézus Krisztus tanítása és példája, aki „ahol csak megfordult, jót tett. Az egyháznak, ahhoz, hogy teljesítse ezt a küldetését, mindenütt szüksége van a vallásszabadságra”.

Felidézte az ENSZ Közgyűléséhez intézett szavait, miszerint a vallásszabadságot nem lehet az istentiszteleti szabadságra korlátozni. Megfelelő módon figyelembe kell venni a vallás közéleti dimenzióját, és lehetővé kell tenni, hogy a hívek részt vegyenek a társadalmi rend építésében. Az egyház tagjainak más és más hivatása, feladata és szerepköre van. Különösen felelős az új nemzedékekkel szemben, s ebben rendkívüli szerepe van a fiatalok nevelésének és képzésének. A pápa ismételten annak a kívánságának adott hangot, hogy a keresztény közösségek, és az olasz helyi egyház sokszínű valósága felelős állampolgárokat neveljen.

A Szentatya végül arról biztosította Giorgio Napolitano köztársasági elnököt, hogy imádkozik érte és az ország minden lakójáért, és a Szűzanya oltalmába ajánlotta Olaszországot.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír