A szentatya Mexikóban

Mexikóváros: II. János Pál pápa kíséretével együtt július 30-án, kedden este, helyi idő szerint fél nyolckor érkezett meg Guatemalából Mexikóváros nemzetközi repülőterére, ahol Vicente Fox mexikói köztársasági elnök, valamint a helyi püspökkar tagjai fogadták.
Repülőtéri beszédében a szentatya örömét fejezte ki, hogy immár ötödik alkalommal jöhetett el ebbe a vendégszerető országba. A pápa köszöntötte Mexikó valamennyi lakosát, katolikus híveit, akik naponta fáradoznak a keresztény hit gyakorlati megvalósításáért, teszik életté azt a jelszót, amely egyúttal program a jövő számára: „Mexikó mindig hűséges.” Külön köszöntötte a pápa a mexikóvárosi prímási bazilika előtti téren összegyűlt fiatalokat, hangsúlyozva, hogy számít rájuk, és azt kéri tőlük, legyenek Krisztus igazi barátai és evangéliumának tanúságtevői.
A szentatya megköszönte a mexikóiak vendégszeretetét, Krisztus iránti hűségüket, arra buzdítva őket, hogy járják azt az utat, melyet szentjeik példáznak számukra. Szívből megáldott mindenkit, idézve a mexikóiakat, akik a számukra legkedvesebb személyeknek azt mondják: „Isten tegyen téged olyanná, mint Juan Diego.”
A pápa szentté avatta Boldog Juan Diegót
II. János Pál pápa mostani, ötödik apostoli látogatásának fő célja a bennszülött Boldog Juan Diego szentté avatása volt. A szerda délelőtti szertartás színhelye a Mexikóváros közelében fekvő guadeloupe-i Miasszonyunk kegyhely, amely a maga nemében a világ legnagyobb Mária-szentélye, évente húszmillió zarándok keresi fel. Lelki központja nemcsak Mexikónak, hanem az egész amerikai kontinensnek. Azon a helyen, ahol 1531. decemberében a Szűzanya megjelent Juan Diegónak, kicsi kápolna épült. 1709-ben készült el a régi bazilika, amely a háborús viszontagságok és földrengések miatt erősen megrongálódott. A mostani modern bazilika építését 1974-ben kezdeményezte a mexikói püspökkar. A 12 ezer hívőt befogadó bazilika kívülről egy óriási sátorhoz hasonlít, utalással Izrael vándor népére, az egyházra, melynek körében Isten egykor sátorban lakott a pusztai vándorlás idején. II. János Pál pápa már 1979-es, első útja alkalmával felkereste az új Mária-kegyhelyet, később pedig 1990-ben több személyt itt avatott boldoggá.
Mivel a bazilika előtti tér csupán 100 ezer ember befogadására alkalmas, a mexikói hívek milliói a város útjain köszöntötték a pápát, Péter utódját, aki ily módon találkozott Krisztus nyájával. A kanonizációs szentmisére a szentélyben került sor, amelyet a hívek kint a téren óriási kivetítőkön keresztül követhettek.
„Nagy örömmel jöttem e guadeloupe-i bazilikába, Mexikó és Amerika mártír szívébe, hogy szentté avassam Juan Diegót, az egyszerű és alázatos bennszülöttet, aki megszemlélhette a tepeyaci Szent Szűz kedves arcát, amely annyira kedves Mexikó egész lakosságának” – kezdte beszédét a pápa, majd hangsúlyozottan köszöntötte a jelenlévő bennszülött zarándokokat, akik az ország népcsoportjait és kultúráját képviselték.
„Ki volt Juan Diego és miért tekintett le rá az Isten?” – tette fel a kérdést a pápa, melyre először a szentmise olvasmányaival válaszolt: „Nagy az Isten hatalma és az alázatosak dicsőítik őt, továbbá mert Isten a világ szemében jelentékteleneket és oktalanokat választott saját eszközéül, ahogy Pál apostol tanította.” A pápa utalt a guadeloupe-i elbeszélésekre, melyek nagy gyengédséggel írják le, hogy Szűz Mária, mint az igaz Isten anyja, megjelent Juan Diegónak, és jelként néhány rózsaszálat ajándékozott neki, és amikor ő azokat megmutatta a püspöknek, felfedezte a köntösén a Miasszonyunk áldott képmását. „A guadeloupe-i esemény egy minden várakozást felülmúló életerős evangelizálást jelzett: Krisztus üzenete az édesanyján keresztül a bennszülött kultúra elemeit öltötte fel, azokat megtisztította és az üdvösség végleges jelentését adta annak. Ennélfogva Guadeloupe és Juan Diego egyházi és missziós jelleget hordoznak és modelljei a tökéletes inkulturációjú evangelizálásnak. Isten minden emberre tekintettel van, tehát ő nem tesz különbséget fajok és kultúrák között. Juan Diego, miközben nem mondott le saját bennszülött azonosságáról, felfedezte az új emberi mivolt teljes igazságát, amelyre mindenki meghívást kapott. Ily módon megkönnyítette a két világ közötti találkozást és főszereplővé tette az új mexikói identitást, mely bensőségesen egyesül a guadeloupe-i Szűzzel, kinek mesztic arcán tükröződik lelki anyasága és átölel minden mexikóit. Ennek alapján kell folytatni a mexikói nemzet építését és előmozdítani a fiai és leányai közötti testvériséget. Ez a nemes feladat, vagyis egy igazabb és közösségi felelősséget hordozó Mexikó és Amerika építése mindenki kötelessége. Különösen fontos napjainkban fenntartani a bennszülöttek jogos vágyakozásait, tiszteletben tartva minden egyes etnikai csoport valódi értékeit. Mexikónak szüksége van a bennszülöttekre és a bennszülötteknek szükségük van Mexikóra.”
A pápa homíliáját egy imádsággal zárta, amelyben Szent Juan Diego közbenjárását kérte az egész ország, a kontinens és az egyház számára, különösen most, a harmadik évezred kezdetének kihívásai idején. VR/MK