A Szentatya szavai a gyermeküket gyászoló szülőkhöz

Kitekintő – 2011. január 20., csütörtök | 11:10

A szerda délelőtti általános kihallgatás végén XVI. Benedek fogadta a „Gyermekeink a mennyországban: szárnyak ég és föld között" társaság tagjait, olyan szülőket, akik - sokan tragikus körülmények között - elveszítették gyermekeiket.

XVI. Benedek a következő buzdítást intézte hozzájuk: „Ne engedjétek, hogy legyőzzön a kétségbeesés, a csüggedés, hanem alakítsátok át szenvedéseteket reménnyé, ahogy Mária tette a kereszt lábánál".

A fiatalokat arra intette, hogy mindig óvatosan és felelősségteljesen viselkedjenek, ne hagyják figyelmen kívül a veszélyeket. Főleg autóvezetés közben gondoljanak saját maguk és mások biztonságára.

A lelkipásztorokat arra kérte, hogy nagylelkűen végezzék szolgálatukat a gyermeküket gyászolók körében. Végül  biztosította a szülőket, hogy imádkozik elhunyt gyermekeikért, akik valóban „szárnyak ég és föld között”.

A Gyermekeink a mennyországban társaságot egy ferences atya, Angelo De Padova alapította, aki a Szentatya szavai kapcsán a Vatikáni Rádió olasz nyelvű adásában beszélt tapasztalatairól. Személyes élmény vezette a gyászoló szülőkhöz: amikor meghalt a testvére, látta, hogyan mennek tönkre saját szülei a tragédiában. Ekkor döntött úgy, hogy tennie kell valamit. 2004-ben két, autóbalesetben meghalt lány szüleivel kezdett havonta egyszer együtt imádkozni, aztán azt vette észre, hogy a templom kezd megtelni olyan édesanyákkal, akik az imádságban keresik a megnyugvást. Hat év alatt húsz országban húsz csoport jött létre, a plébánosok rendszeresen tartanak misét a gyermekekért. A csoportok tagjai kölcsönösen segítik egymást a gyász feldolgozásában. Szeretnének úgy szólni egymáshoz, hogy elkerüljék a hamis, kényszerű mondatokat. Fontos, hogy a szülők igazi megértésre találjanak, és a gyászt szeretetté tudják alakítani.

De Padova atya elmondta, hogy az irgalmas szeretet cselekedetein keresztül tudják gyászukat szeretetté változtatni: külföldi missziókban vesznek részt, óvodákat hoznak létre Afrikában, táv-örökbefogadást vállalnak, részt vesznek a Karitász önkéntes munkájában, a hitoktatásban… Ez a nagy fájdalom szeretetbe öltöztetve gyümölcsözővé válik. Ha azonban a fájdalom nem változik át, megbetegíti az ember testét, lelkét. Az egész család megbetegszik, a szülők és a többi gyermek is. Ezekben a csoportokban megpróbálják gyógyítani a sebeket. A sebekből pozitív dolog születhet – vallja az atya. Ahogyan a régi házak falának repedéseiből mindig felbukkan egy-egy kis növény, úgy születhet meg valami jó egy gyermek halálából is. Nagyon nehéz ez, de Krisztusban, a közösség útján járva lehetséges.

Magyar Kurír

(tzs)