A Szentatya vasárnapi Úrangyala imádsága

Beszédében a most kezdődő szinódus kapcsán elmondta, hogy a következő három hétben az atyák, a szakértők és a küldöttek egy kiváltságosan imádságos időszakot élnek majd meg Péter utódával együtt a választott témáról, az Eucharisztiáról elmélkedve. Miért éppen ez a témája a szinódusnak?

Valójában a katolikus egyháznak az Eucharisztiáról szóló tanítását az egyházi közösségnek mindig új formában és az új időkhöz alkalmazkodva kell értelmeznie, megélnie és közvetítenie. Az Oltáriszentség egyfajta „lencse”, rajta keresztül vizsgáljuk a Krisztus által alapított Egyház arcát és útját, hogy mindenki megismerhesse Isten szeretetét, és benne megtalálja az élet teljességét. Ezért kívánta II. János Pál pápa az Eucharisztiának szentelni az egész évet, amely a szinódussal együtt október 23-án zárul le, azon a vasárnapon, amikor a Missziós Világnapot ünnepeljük.

Ez a párhuzam segít bennünket, hogy a missziók távlatából megközelítve szemléljük az Oltáriszentség misztériumát. Az Eucharisztia valójában az egyház egész evangelizáló tevékenységének a középpontja, éppúgy, mint az emberi testben a szív. A keresztény közösség az Oltáriszentség ünneplése nélkül elveszítené valódi természetét. Csak az Oltáriszentségen keresztül tudják Krisztust közvetíteni az embereknek, és nemcsak eszméket és értékeket, még ha azok nemesek és fontosak is.

Az Eucharisztia alakította át a különféle életállapotú kiváló misszionáriusokat: püspököket, papokat, szerzeteseket és világiakat, az aktív és a szemlélődő élet szentjeit egyaránt. Gondoljunk egyrészt Xavéri Szent Ferencre, akit a távoli Keletig vezetett Krisztus szeretete, hogy hirdesse az evangéliumot. Másrészt gondoljunk a fiatal kármelita Lisieux-i Szent Terézre, akinek tegnap ünnepeltük az emléknapját. A klauzúrában élte meg a lángoló apostoli lelkületet, olyannyira, hogy Xavéri Szent Ferenccel együtt őt tekintjük az egyház missziós tevékenysége védőszentjének.

Kérjük a szentek védelmét a szinódus munkájára, s velük együtt az őrangyalokét, akikre ma emlékezünk. Imádkozzunk bizalommal mindenek előtt a boldogságos Szűz Máriához, a Rózsafüzér Királynőjéhez. Október hónapját a szentolvasónak, ennek az egyedülálló szemlélődő imádságnak szenteljük, amellyel az Úr égi édesanyjának vezetésével a Megváltó arcára szögezzük tekintetünket, hogy azonosuljunk az ő örvendetes, világosságos, fájdalmas és dicsőséges misztériumával.

Ez az ősi imádság gondviselésszerűen újra felvirágzóban van, II. János Pál pápa példájának és tanításának köszönhetően. Buzdítalak benneteket: olvassátok újra Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelét, és váltsátok tettekre személyes, családi és közösségi imádságotokban. Máriára bízzuk a szinódus munkáját, ő vezesse az egész Egyházat, hogy egyre világosabban felismerje saját küldetését az Eucharisztia szentségében valóságosan jelenlévő Megváltó szolgálatára.”

VR/MK