A szentatya visszaadta az orosz ortodox egyháznak a kazáni Szűzanya kegyképét

Hazai – 2004. augusztus 26., csütörtök | 12:34


Vatikán: Augusztus 25-én, szerdán délelőtt fél 11 órai kezdettel II. János Pál pápa a vatikáni VI. Pál teremben tartotta meg az általános kihallgatást. A szentatya azért szakította meg castelgandolfói nyári tartózkodását, hogy régi kívánságát válthassa valóra: a kazanyi Szűzanya kegyképét ünnepélyes igeliturgia keretében búcsúztatva, visszaadta az orosz ortodox egyháznak. A kihallgatási termet megtöltő 6 ezer zarándok szűnni nem akaró tapssal köszöntötte a szentatyát, aki az igeliturgiát bevezető imájában megosztotta velük afeletti örömét, hogy a kegykép visszatér hazájába, majd arra buzdította őket, hogy fogadják be Isten Anyját és tekintsenek rá, mint ragyogó jelre, amely az egyházat elkíséri földi útján. A hívek ezután mély áhítattal fogadták az előcsarnokból induló körmenetet, amelynek élén az evangéliumos könyvet, utána pedig a hányatott sorsú, drágakövekkel díszített ikont emelte a magasba egy-egy diakónus, virágokat és égő gyertyákat kezükben tartó világi hívek kíséretében. A bevonulás alatt a Boldogságos Szűz Mária litániáját énekelték. Miközben a szentatya csókkal illette az ikont, a Russicum, római pápai orosz kollégium kórusa azt a himnuszt énekelte, amely a kazanyi Szűzanya kegyképének megjelenésére emlékező liturgikus ünnep sajátja az orosz ortodox egyházban.
Homíliáját a pápa múlt vasárnapi szavainak felidézésével kezdte: „Amint vasárnap bejelentettem, mostani heti találkozásunk különleges formában zajlik le. A mai napon ugyanis a kazáni Istenanya tisztelt ikonja körül gyűltünk egybe. Ez a kegykép rövidesen visszatér Oroszországba, ahonnan egy távoli napon elvitték.”
A szentatya néhány szóban így foglalta össze a kegykép Vatikánba érkezésének történetét: az Oroszországból kivitt kép eljutott több országba, hosszú ideig a fatimai Mária-szentélyben őrizték, több mint tíz évvel ezelőtt pedig gondviselésszerű módon a pápa otthonába került. „Azóta velem volt és anyai tekintetével elkísért az egyház szolgálatára végzett mindennapi munkámban. Attól a naptól kezdve oly sokszor kértem imáimban a kazáni Istenanyát, hogy védelmezze és vezesse az Õt tisztelő orosz népet és siettesse azt a pillanatot, amikor Fiának tanítványai testvérként egymásra ismernek és helyreállítják a megszakadt egységet” – fogalmazott a szentatya. Hozzátette: „Mindig is az volt a vágyam, hogy az ikon visszatérjen Oroszország földjére, ahol megbízható történelmi tanúbizonyságok szerint – hosszú időn át hívők egész nemzedékei nagy tisztelettel vették körül. A kazáni Istenanya ikonja körül fejlődött ki egy nagy nép történelme.”
A szentatya utalt Oroszország, a Szent Rusz több évszázados keresztény történelmére, és az orosz nép hűségére. Akkor is, amikor ellenséges erők az egyház ellen szegültek és megpróbálták kitörölni az emberek életéből Isten szent nevét, az orosz nép megmaradt kereszténynek és nagyon sok esetben vére ontásával tett tanúbizonyságot az Evangélium iránti hűségéről és az azokat inspiráló értékekről. „Éppen ezért most mély megilletődöttséggel adok hálát az isteni Gondviselésnek, hogy a mai napon elküldhetem Moszkva és minden oroszok tiszteletreméltó pátriárkájának ezt az ajándékot” – mondta a szentatya, majd a következő üzenetet bízta a kazáni Szűzanya kegyképére: „II. Alekszij Õszentségének és a tiszteletreméltó orosz ortodox egyház szinódusának tanúskodjon Péter utóda irántuk és a gondjaikra bízott hívek iránti szeretetéről. Arról, hogy a római pápa mily becsben tartja az orosz egyház nagy spirituális hagyományait. Arról, hogy a római pápa vágya és határozott szándéka, hogy közösen haladjanak együtt a kölcsönös megismerésben és kiengesztelődésben és siettessék a keresztények egysége napjának eljöttét, amelyért Jézus oly buzgón imádkozott.”
A szentatya búcsúimája a kazáni Szűzanya kegyképe előtt:
Az olvasmányok és a homília után, miközben a diakónus elvégezte a tömjénezés szertartását, felcsendült Aranyszájú Szent János szent liturgiájából a „Valóban igazságos” dicsőítő ének, majd oroszul felolvasták azt az imát, amelyet a szentatya saját kezűleg írt a kazanyi Szűzanya kegyképének tiszteletére:
„Jézus dicsőséges Anyja, aki Isten Népe előtt jársz, a hit, a szeretet és a Krisztussal való egység útjain, légy áldott. Téged boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagy dolgokat művelt veled, Õ, a Mindenható és a Szent.
Légy áldott és tisztelet övezzen Ó Anya, kazáni ikonodban, amelyben évszázadok óta tisztelnek és szeretnek Téged az ortodox hívek. Te, Aki védelmezője és tanúja vagy annak, hogy Isten különleges dolgokat vitt végbe a mindannyiunk számára annyira kedves orosz nép történelmében. Az isteni Gondviselés, amely képes legyőzni a gonoszságot, sőt még a rossz emberi cselekedetekből is jót fakaszt, úgy határozott, hogy régmúlt időkben eltűnt kegyképed feltűnjön Portugáliában, a fatimai szentélyben. Később pedig Téged tisztelő személyek akaratából Péter utódának házában fogadták be azt. Ortodoxok Anyja, kazáni szent, kegyképed római jelenléte Kelet és Nyugat mély egységéről beszél, amely a történelmi megosztottság és az emberi hibák ellenére továbbra is fennáll. Ó Szent Szűz, most amikor elbúcsúzunk a Te lebilincselő kegyképedtől, hozzád emeljük buzgó imáinkat. Szívünkben elkísérünk téged a szent Oroszországba vezető utad során. Fogadd el a római hívek tiszteletadását és dicséretét.
Te, aki áldott vagy az asszonyok között, a te kegyképedet tisztelve ebben a városban, amelyet Péter és Pál apostolok vére öntözött, Róma püspöke lélekben csatlakozik püspök testvéréhez, aki pátriárkaként az orosz ortodox egyház élén áll. És azt kéri tőled, szent Anya, járj közben, hogy mielőbb eljöjjön Kelet és Nyugat és minden keresztény teljes egységének órája.
Ó dicsőséges és áldott Szűz, Mi Asszonyunk, Szószólónk és Vigasztalónk, engeszteld meg nekünk Szent Fiadat, ajánlj minket Szent Fiadnak, mutass be minket Szent Fiadnak. Ámen.”
Az ima után a pápa ismét megcsókolta az ikont, majd ünnepélyes szavakkal Walter Kasper bíborosra bízta, azért fohászkodva a Szűzanyához, hogy visszatérve a szent Oroszországba, legyen a szeretetközösség és a béke, az égi áldás és bőség hírnöke.
A szertartás végén a pápa a jelenlévőkkel együtt latinul elimádkozta a Miatyánkot, majd áldását adta, és megkezdte a hívek, zarándokcsoportok egyenkénti kihallgatását, akik gyűrűcsókra járultak elé. A kihallgatási termet megtöltő hívek sokasága ezúttal is jól tükrözte a világegyház sokszínűségét: a francia plébániai csoportok, lengyel cserkészek, máltai ministránsok, mexikói zarándokok, spanyol szeminaristák és papok között magyar ajkú hívek is jelen voltak, Marosvásárhelyről. Különösen érdekes színfoltot jelentett az a népes számú japán csoport, amelynek tagjai hagyományos öltözetben, kezükben lampionokkal vettek részt a szertartáson és rótták le tiszteletüket a szentatya előtt. VR/MK