Erre a következő választ adhatjuk. A Szentháromság belső szereposztása nem emberi tetszés szerinti. Ha a Fiú az Atya képmása, akkor nem testesülhetett meg másvalaki, csak a Fiú. Ha a Szentlélek az Atya és a Fiú közös szeretete személlyé válva, akkor a világot sem hathatja át másvalaki, csak a Szentlélek.
Hogy mindezek túl elméleti kérdések? És mi közünk hozzá?
Ha szétnézünk a világban, azt vehetjük észre, hogy az ember problémáit nem az emberi kérdések és válaszok oldották meg, hanem az, amikor az ember Istenre kérdezett rá, és az ő világából merített útmutatást.
Súlyos csapda a „Valósítsd meg önmagadat”, a „Magam útját járom”, és más efféle mondatok. Csak úgy valósítjuk meg önmagunkat, ha Istent valósítjuk meg egyre jobban!
Sánta János