Szentháromság vasárnapja – 2008. május 18.

Hazai – 2008. május 18., vasárnap | 0:08

„Benne élünk, mozgunk és vagyunk” mondja a Szentháromságról szóló egyházi énekünk. Az egyik legnagyobb hittitok, mégis a legközelebb áll hozzánk, olyannyira, hogy észre sem vesszük, mert amiben benne élünk, mozgunk és vagyunk, arról nehezen veszünk tudomást.

Minden kezdet az Atyára utal, minden fenntartás a Szentlélekre, és minden befejezés a Fiúra. S ez nemcsak a helyes cselekedetekre igaz. Még a bűnös helyzetek kezdetekor, fenntartásakor, és befejezésekor sem tudjuk megtagadni a Szentháromságot. A Szentháromságot csak egyféleképpen tagadhatjuk meg, ha direkt nem tartunk bűnbánatot. Ezt nevezi Jézus Szentlélek elleni bűnnek, amelyre nincs bocsánat.

Ha nem tartunk bűnbánatot, akkor elnyomjuk a Szentlelket, és így máris összekeveredik bennünk az Atyáról és a Fiúról alkotott kép. Nézzünk csak szét: minden bűnben felszínre kerül a kapkodás. Amikor összekeverjük a kezdetet a véggel, az Atyát a Fiúval. Az eredmény valamiféle örökkévalóság-szimuláció lesz, lélektelenek leszünk, és rettentő unalmassá válik az élet. Ha nem használjuk fel helyesen az időt, tehát kapkodunk, vagy lustálkodunk, akkor menthetetlenül Isten helyére fogunk pályázni. Fogadjuk el a Jézus invitálását a szentháromságos életre, hogy teljes emberek legyünk.

Sánta János