Szentháromság vasárnapja, május 26.

Szentháromság vasárnapja, május 26.
1. A Szentháromság titka
Szentháromság vasárnapján hitünk egyik titkáról, misztériumáról emlékezünk meg, arról, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek három személy, s egy Isten. Nincs köztük különbség sem az örök életben, sem a tökéletességben, sem a hatalomban. Mégis az Atya az első, mivel ő ad és nem kap; a Fiú a második, mivel az Atyától jön; s a harmadik a Lélek, aki az Atyától és a Fiútól származik.
Ha azt gondolnánk, hogy a Szentháromság titka csak elvont elmélet, és messze van az élettől, akkor tévedünk. A Szentháromság fogalmának van hatása a mindennapi életünkre. Hogy ezt megértsük, induljunk ki Jézusnak az utolsó vacsorán elmondott imájából. A hívőkért imádkozva ezt a kívánságot fogalmazza meg: „Legyetek mindnyájan egy. Amit te, Atyám bennem vagy, és én benned, úgy legyenek ők is bennünk” (Jn 17,21).
Jézus imája rávilágít egy hasonlóságra: az isteni személyek egységének és a hívek egységének hasonlóságára. E hasonlóság nem véletlen, hiszen mi emberek Isten képére vagyunk teremtve, és a keresztségben meghívást kaptunk arra, hogy részt vegyünk az isteni életben.
Jézus imája rávilágít a megváltás céljára is: megváltásunk célja a Szentháromság életében való részesedés.
Itt világosodik meg az, miért volt szükség a Szentháromság soha meg nem érthető titkának a kinyilatkoztatására. Azért, hogy a megváltást megfelelően tudjuk értékelni, azért volt szükség a Szentháromság titkának kinyilatkoztatására.
2. A szeretet analógiája
A Szentháromság titkáról példákon szoktunk szólni, melyek ugyan nem teszik érthetővé a felfoghatatlant, de segítenek egy kicsit oszlatni a homályt. Egyik példája lehet az emberi szeretet analógiája.
Egy konkrét családban különböző személyek vannak, de a szeretet mégis egységbe tudja fogni őket, és ezt úgy hívjuk, hogy családi közösség. Egy országban különböző emberek vannak – akik különféle vallást gyakorolnak, különféle pártokra szavaznak –, de a hazaszeretet mégis egységesíti őket, és ezt úgy hívjuk, hogy nemzet.
E két példa is sejteti velünk, hogy a Szentháromság legjellemzőbb tulajdonsága a szeretet, mely a három különböző személyt – Atya, Fiú és Szentlélek – egy szeretetközösségben egyesíti. Találóan mondja Szent Ágoston püspök: „Ha a szeretetet nézed, a Szentháromságot nézed.”
3. Mire tanít a Szentháromság szeretetközössége? – kérdezhetjük.
Ha az előbb említett család és ország példájánál maradunk, akkor aktuálisan a felebaráti szeretet gyakorlására tanít a Szentháromság szeretetközössége. Isten a szeretet Istene, s nem tér be oda, ahol szeretetlenség és gyűlölet lakozik. Márpedig a mai magyar családokban és nemzetben gyakorta felfedezhető a szeretetlenség és a gyűlölet is. Ha azt akarjuk, hogy családjaink is szeretetközösséggé váljanak, ha a nemzet egységét szeretnénk megvalósítani, akkor a felebaráti szeretet parancsát kell teljesíteni. Ez fontosabb lehet egy nemzet életében, mint a választási ígéretek teljesítése!
Miből áll a felebaráti szeretet parancsának a teljesítése? Csak néhány példát említenék a teljesség igénye nélkül. A felebaráti szeretet parancsának a teljesítése, ha
– nem törünk felebarátunk jogos érdeke, anyagi és erkölcsi java ellen;
– nem gáncsoljuk tisztességes törekvésében;
– nem teszünk rosszat neki;
– nem használjuk ki szorult helyzetében, hanem önzetlenül segítségére sietünk.
Az isteni törvényt sem a családok, sem a nemzet nem kerülheti meg. Ha megkerülik, akkor felülkerekedik a szeretetlenség, irigység és gyűlölet, mint valami fertőző népbetegség. A betegség ellen a megtámadott egészséges szervezet védekezik. Szeretnénk bízni abban, hogy a szeretetlenség és gyűlölködés betegségétől megtámadott magyar családokban és nemzetben van annyi egészséges lelki erő, amely képes védekezni e mai világ népbetegsége ellen. Ehhez segítsen a Szentháromság szeretetközössége a maga eleven példájával. Nekünk embereknek legyen a Szentháromság továbbra is a támasz. Legyen az irány és életcél, míg egykor mi is részt vehetünk az isteni életben. Ámen. Verőcei Gábor/MK