Szentjobb – ahol a Szent Jobbot őrizték

A szentmisét Pék Sándor tasnádi plébános mutatja be, ezután következik az ünnepi körmenet.

Szent István királyt – végakaratának megfelelően – a székesfehérvári bazilikában temették el 1038. augusztus 15-én. István halála után pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el.

Amikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobb apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob).

Az utóbbi években Magyarországról – Budapestről, Győrből, Szolnokról – is egyre több zarándok érkezik a búcsúra. 2006. augusztus 19-én Tempfli József nagyváradi megyéspüspök meghívására ellátogatott Szentjobbra Erdő Péter bíboros is, és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ajándékaként Szent István ereklyét adott át Tempfli József püspöknek.

Magyar Kurír