
A Szentlélek gyakran új utakra vezet, szokatlan tettekre sarkall – sugallatainak követéséhez bátorságra, hitre, lelkesedéssel párosuló józanságra van szükség. Ennek a rendezvénynek a szervezõi merték meghallani a Lélek hangját, aki ebben az esetben más egyházmegyék jó példáján és a felismert ínségeken keresztül szólt, rendkívül kreatív módon: Lepedus István, a Világiak Apostolkodását Segítõ Iroda vezetõje ismerte fel a háromnapos lelkipásztori találkozó megszervezésének idõszerűségét, és munkatársaival együtt vállalta a szervezõ munkát.
Ágoston Ferenc krasznabélteki plébános megnyitó beszédében jelezte, hogy itt valójában egy folyamat indult el. Az egyházmegyei intézmények hosszútávú célja a lelkipásztorkodásban dolgozók összefogása, megerõsítése és új munkások megnyerése. A meghívások nem egyformák, ezért a válaszok sem lehetnek egyformák – hangsúlyozta. A lelkipásztorkodásban szükség van erre a sokszínűségre. A résztvevõk jelenlétükkel bizonyították ezt. A nyári/elsõpénteki elfoglaltságuk miatt távol maradó plébánosok bizalommal küldték el világi munkatársaikat: bibliakörök, rózsafüzér-társulatok, nõszövetségek, szeretetszolgálatok és más plébániai csoportok vagy lelkiségi mozgalmak vezetõit.
A továbbképzést és a lelki újjászületést elõmozdító program tematikája illeszkedett a Szatmári Egyházmegye pasztorális tervéhez, a Biblia évéhez. Az elõadások, a tanúságtételek, a kiscsoprtos megbeszélések – de akár még a kötetlen baráti beszélgetések is abban erõsítették meg a résztvevõket, hogy a Szentírás megismerése, imádságos olvasása megújíthatja hitéletünket, megszentelheti mindennapjainkat, eligazítást nyújthat cselekedeteinkben.
A Lelkipásztori Napok résztvevõi érdeklõdéssel hallgatták Tarjányi Béla biblikus professzor elõadását a katolikus bibliaolvasás és bibliafordítás történetérõl, arról, hogy a tudományos egzegetikai munka csak annyiban lehet gyümölcsözõ, amennyiben általa a Biblia szövege és annak üzenete eljut az emberekhez – hiszen a Szentírás olyasmit tud elérni az életünkben, amit semmi más…
Bartha Tibor idegsebész, aki felelõsségteljes munkája mellett szenvedélyesen érdeklõdik a Biblia és a művészetek kapcsolata iránt, A Szentírás a művészetekben címmel rávilágított a különféle művészeti formák jelenlétére a Bibliában, illetve arra, hogy a bibliai témák hogyan válhatnak műalkotássá különbözõ korok művészetében. Majd esti rekreációként Liszt Ferenc néhány kevésbé ismert orgonaművét (Via crucis, Ave Maria) megszólaltatta meg a székesegyház orgonáján.
Zamfir Korinna, a BBT teológiai kara tanárának előadása után Pál József resicai plébános arról tett tanúságot, hogy miként lehet a szakszerűséget a Lélekkel teltséggel ötvözni a plébániai gyakorlatban: így a bibliakörök szervezésében és működtetésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Szentírást nem lehet, nem szabad megrendülés nélkül olvasni – illetve engedni kell, hogy a Szentírás szövege megrendítsen. Enélkül nincs hiteles bibliaolvasás. Mindenekelõtt a Biblia-körök vezetõinek, szervezõinek kell szenvedélyes bibliaolvasóknak lenniük: a szenvedélyes elkötelezettség 'ragadós'.
A péntek délutáni műhelymunkák a bibliaolvasás gyakorlatában segítettek elmélyülni: a Szentírás fontos kiindulópont a hitoktatók, az ifjúsággal foglalkozók számára, de a táncmeditáció, a Szent Ignác-i lelkigyakorlat is sokat merít belõle. Ugyanakkor vallásilag olyannyira vegyes tájainkon az ökumenikusa párbeszédnek is fontos összetevõje.
A Szentírás a liturgiában is szól hozzánk. A Scola Gregoriana Monostorinensis liturgikus szolgálata elevenné tette ezt az igazságot – különösen a csütörtök esti vesperás alkalmával, amikor Jakabffy Tamás scholavezetõ megnyerõ tanítása után az egész templomi közösség méltósággal és örömmel ünnepelte az esti dicséretet.
A kiértékeléskor a csoportvezetõk az egybegyűltek lelkesedésérõl számoltak be: a találkozások, az elõadások, a tanúságtételek, az örömök és problémák megosztása, az új lehetõségek felismerése friss lendületet adott mindazoknak, akikre az Úr valamilyen formában lelkeket bízott.
Farmati Anna/catholic.ro/Magyar Kurír