Szentmise és szentáldozás – 2005. május 25.

Hazai – 2005. május 25., szerda | 0:06

A pap szavaira a szentmisében Jézus testévé lesz a kenyér és vérévé a bor. A szentmisén való részvételnek szerves része a szentáldozás. Szerencsére múlóban van az a szemlélet, bár nem könnyen, amely szerint elég a szentmise-hallgatás, a szentáldozás nem kötelező. Ezzel úgymond eleget teszünk az egyház előírásának. Csak félhangosan teszem hozzá, és nagy eséllyel úgy távozunk a szentmiséről, mintha mi se történt volna.

Sokan vannak, akik csak vasárnapra válnak vallásossá, hétköznap ugyanolyan tömegéletet élnek, mint akik nem mondják magukat hívőnek. Ennek oka az is, hogy még mindig nem ment át eléggé az erkölcseinkbe, hogy a szentmisén kell áldozni. Aki nem áldozik, nem kapcsolódik be teljesen Krisztus golgotai áldozatába, amely megjelenik a szentmisében. Persze, ehhez más gyónási szemlélet és gyakorlat is kellene. Meg az is, hogy akik áldoznak, tényleg mutassanak példát a többieknek a hétköznapokban is. Sokakat eltántorít a vallásosabb élettől az, hogy pl. a rokonok között vannak rendszeres szentáldozók, és mégse mutatnak pozitív életpéldát. A szentmisén azért kötelező részt venni, hogy egy idő után már természetes része legyen életünknek a vasárnap ünneplése. És akkor jólesik az a tudat, hogy egyszer majd én is feltámadok.

Sánta János

(Sánta János atya gondolatai meghallgathatók az országos Katolikus Rádióban.
Adás: naponta reggel 6.55 perckor.)