Szentmise a Fadrusz-keresztnél

A feszület Fadrusz János életművének egyik korai, kiemelkedő alkotása: 1891-ben ez a kompozíció volt az akadémiai vizsgamunkája, amellyel nagy sikert aratott. A műnek már a készülte is rendhagyó volt: fennmaradtak fotók, amelyek tanúsága szerint a fiatal szobrász – megfelelő modell híján – saját magát kötöztette fel egy műtermi keresztre, s így tanulmányozta a megkínzott test anatómiáját.

A művet később több példányban is reprodukálták, így lett belőle Pestszentlőrincen – ahol a közterületek jelentős része az elcsatolt országrészek és városok neveit viseli – Trianon-emlékkereszt, talapzatán a Magyar Hiszekegy soraival. Az évek alatt az idő vasfoga kikezdte a korpuszt. Takács Tamás volt önkormányzati képviselő kezdeményezésére a kerület önkormányzata a felújítás mellett határozott.

A feszületet a Budapest Galéria restauráltatta, és 2003. december 18-án újra a helyére került a Hargita téren Fadrusz János kültéri szobra.

Magyar Kurír

Kép: Ruzsa István