Szentmise a vatikáni Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában

Hazai – 2003. október 8., szerda | 18:24


Vatikán: Október 8-a Magyarok Nagyasszonya főünnepe, ugyanakkor a Szent Péter-bazilika altemplomában található magyar nemzeti kápolna búcsúja is. Mivel ebben az évben az ünnep szerdára esik, amikor is a pápai általános kihallgatásra való készület miatt a bazilika zárva marad, a tegnapi, keddi napon gyűlt össze a római magyarság közös imára. A szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba érsek, a kléruskongregáció titkára volt, mellette koncelebrált Németh László pápai prelátus, a Pápai Magyar Intézet rektora, Ruppert József piarista, a rend általános prokurátora, valamint a Pápai Magyar Intézet és a Pápai Német-Magyar Kollégium papnövendékei. A liturgián a római magyar közösség tagjai, az Örök városban tanuló papnövendékek vettek részt.
A szentbeszédben Ternyák érsek emlékeztetett rá, hogy valójában kettős az ünnep: október 7-e Rózsafüzér Királynőjének napja, október 8-án pedig mint a Magyarok Nagyasszonyát tiszteljük Máriát. Mindkét ünnep történelmi eredetű – az egyik a lepantói győzelem emlékére született, a másik pedig Szent István halála előtti országfelajánlásból fakad. Az első ünnep tehát európai, a második jellegzetesen magyar. A kettő mégsem verseng egymással, hiszen István Európába akarta vezetni nemzetét, így európai és nemzeti jól megférnek egymás mellett szívünkben.
A kléruskongregáció titkára felidézte a magyar kápolna születésének idejét, VI. Pál és II. János Pál pápák, valamint magyar főpapok áldozatvállalását, amelyek által megújult az istváni országfelajánlás. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök ma is aktuális szavai, amelyekkel Ternyák Csaba érsek szentbeszédét zárta, mindannyiunkhoz szólnak: „Megvagy-e velünk, Úrnőnk, elégedve? Új harcok, a kultúra harcai; új küzdelmek, a népboldogulás küzdelmei várnak ránk. Szellem, ész, munka, erény ezentúl a fegyver; megbírja majd a nemzet karja ezeket is? Ha hisz és szeret, ha téged tisztel, ha erényeidet saját életébe oltja: nemcsak, hogy megbírja, de már a győzelem koszorúja után nyújtja kezét.” VR/MK