Szentmisében köszöni meg és intézményeinek fejlesztésére fordítja a Magyar Katolikus Egyház a 2001. évi személyi jövedelemadójából felajánlott 1,354 m

Budapest: Az APEH hivatalosan értesítette a Magyar Katolikus Egyházat arról, hogy az idén a személyi jövedelemadó 1 százalékából 1,354 millió forintot ajánlottak fel a katolikus egyház részére, ami 11 százalékkal, összesen 133 millió forinttal magasabb az előző évi összegnél.
Az összeg növekedése azért is kedvező, mert ez az adózó állampolgárok adóköteles jövedelmének emelkedését mutatja. 2001. évben ugyanis jelentősen bővült az adókedvezmények, köztük a családi adókedvezmények köre is, ami egyben a felajánlók számát és a felajánlható összeget csökkenti. A családi támogatások örvendetes bővülése különösen a katolikus egyházat érinti, ahol a szociológiai felmérések szerint a legtöbb nagycsaládos található.
Csak emlékeztetőül: az egy gyermekesek kedvezménye havi 2200 forintról 3 ezerre, a kétgyermekeseké 2200 forintról 4 ezerre, a három és több gyermekeseké 3 ezerről 10 ezer forintra emelkedett 2001-ben. További jelentős változás volt, hogy a többgyermekes családban a gyermeki korból kikerülő eltartottak miatt a többi gyermek nem veszítette el a kedvezményt.
A személyi jövedelemadó 1 százalékából származó 2,7 milliárd forint mellett a katolikus egyháznak 2002-ben 2,8 milliárd forint járadék, 1,6 milliárd forint hitoktatási támogatás, 0,3 milliárd forint gyűjteményi támogatás, 0,98 milliárd forint kistelepülési támogatás, 1,8 milliárd forint beruházási támogatás áll rendelkezésére a saját bevételeken és a közszolgálati tevékenység állami támogatásán felül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a vállalkozási tevékenységből származó bevétele nincs. A vagyonbiztosítási ügyek intézésére alapított egyetlen kft. mérlege nullszaldós.
A Magyar Katolikus Egyház 2001. évi gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. A bevételek 10,6 százalékkal, míg a működési kiadások 17,8 százalékkal nőttek. Legjobban az oktatási terület működési költségei növekedtek, ahol a fedezetet – az önkormányzati intézményekkel ellentétben – csak két évvel később biztosítja a kiegészítő normatíva, addig azt a fenntartó egyház előlegezi meg. Ilyen volt 2001-ben a pedagógusok 1,43-as szakmai szorzójának bevezetése. Ez a pedagógusaink kereseti viszonyait lényegesen javította, az egyházi fenntartók számára azonban súlyos kiadásokat jelentett. A működési költségek emelkedése miatt 2001-ben a beruházásokat jelentősen csökkenteni kellett.
A 2001. évi bevételek között legnagyobb mértékben a közszolgálati tevékenység állami normatív támogatása növekedett, ami egyrészt az oktatási és szociális normatívák emelkedésének, másrészt a katolikus egyház által ellátott közszolgálati feladat bővülésének köszönhető. Köztudott, hogy az egyház által ellátott állami feladatokat a költségvetés az állami és a civil szférához hasonlóan normatív támogatásban részesíti.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki bármilyen módon – imával, munkával, adománnyal vagy személyi jövedelemadója 1 százalékával – támogatta a Magyar Katolikus Egyház tevékenységét. A jótevőkért 2002. december 1-jén az ország minden templomában szentmise lesz. Budapesten a Szent István-bazilikában a 10 órai szentmisét ajánlják fel erre a célra.