A Szentszék és Közép-Európa 1918-1990 között

Az egybegyűlteket Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete köszöntötte. Fejérdy András történész, a római Magyar Akadémia tudományos titkára töltötte be a levezető előadó szerepét.

Angelo Acerbi érsek, a Szuverén Máltai Lovagrend prelátusa elmondta tapasztalatait, aki a rendszerváltás után 1990-től 1997-ig szolgált Budapesten apostoli nunciusként. Somorjai Ádám bencés, a Szentszéki Államtitkárság munkatársa a Vatikán keleti politikájáról beszélt. Véghseő Tamás görög katolikus pap, egyháztörténész előadása az Apostoli Szentszék és a bizánci rítusú magyar katolikusok XX. századi kapcsolatait vizsgálta.

Philippe Chenaux professzor, a Pápai Lateráni Egyetem tanára Az egyház és a kommunizmus Európában 1917 és 1989 között címmel tartott előadást. Utalt rá, hogy a kommunizmus jelenségét vizsgáló tanulmányok megsokszorozódtak a szovjet tapasztalat befejeződésével. Ezek többek között rávilágítottak a totalitárius jelenség mintegy vallásos jellegére. A kommunizmus a katolikus egyház mintáját követő struktúrájával egyfajta ellenegyházként kívánt fellépni, kiépítve saját „Vatikánját”, szervezetét, dogmáit és szertartásait. Egyes katolikus írók, közöttük Jacques Maritain érdeme, hogy már a harmincas évektől kezdve rámutattak a szovjet totalitarizmus „vallási” természetére és esküdt ellenségével, a náci totalitarizmussal való hasonlóságaira. Meg kell azonban említeni, hogy a XX. század két szörnyűségét a kollektív emlékezet nem azonos módon dolgozta fel. Bár a kommunizmus idején több volt a keresztény vértanú, mint az egyház történelmének bármely más időszakában, nem tapasztalható sem sietség, sem buzgóság a kommunista mártirológia mielőbbi összeállításában – idézte Chenaux professzor Alain Besançon francia történész szavait.

A lateráni egyetem tanára elmondta, hogy olasz nyelven hamarosan megjelenik kötete, melynek címe: Az utolsó eretnekség. A katolikus egyház és a kommunizmus Európában Lenintől II. János Pálig (L'Eglise catholique et le communisme en Europe (1917-1989) - De Lénine à Jean-Paul II). A kötet a vatikáni archívumok 1939-et megelőző dokumentumaira, valamint Casaroli bíboros Ostpolitik-ra vonatkozó irataira alapul. Az olvasó megismerheti belőle a katolikus egyház és a kommunizmus közötti kapcsolatok fejlődését a szovjet októberi forradalomtól kezdve a berlini fal összeomlásáig. Chenaux professzor a következő szempontok szerint dolgozta fel részletesen a rendelkezésére álló dokumentációt: diplomáciai kapcsolatok a Vatikán és a Szovjetunió között; a katolikusok és a kommunisták közötti együttműködés politikai aspektusai az egyes országokban; a keresztény gondolkodás és a marxizmus közötti kapcsolatok intellektuális szempontjai; a katolicizmus és az orosz ortodoxia kapcsolatainak vallási szempontjai.

Előadását a következő gondolattal zárta: „Az ökumenizmus útja, amelyet a zsinati egyház elszántan követett, egyben a Kelet-Európával való béke és enyhülés útja volt. II. János Pál megválasztása napjától kezdve szüntelenül emlékeztetett a két keresztény hagyomány, a nyugati és keleti létezésére, és mindnyájunk számára ismert, hogy sikeresen fáradozott az európai népek nagy családjának kiengesztelődésén”.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(lt)