A szentszéki diplomácia sokat tett az iraki foglyok kiszabadításáért

Szentszék: Az elmúlt héten Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő közölte, hogy II. János Pál pápa örömét fejezte ki az iraki terroristák kezében lévő három olasz és egy lengyel túsz kiszabadításakor, ugyanakkor lelki együttérzéséről biztosította a meggyilkolt Fabrizio Quattrocchi hozzátartozóit. A szentatya személyesen szólt a foglyok érdekében, kérve szabadon bocsátásukat: legelőször április 18-án, az Úrangyala elimádkozásakor fordult az emberrablókhoz. Ezt követően április 29-én az egyetlen, mindnyájunk felett ítéletet mondó Isten nevében intézett hozzájuk felhívást, amelyet Giovanni Lajolo érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára olvasott fel a Szent Péter téren. Az ANSA olasz hírügynökség összefoglalója szerint az elmúlt 56 napban a szentszéki diplomácia sokat tett a foglyok kiszabadítása érdekében, de e fontos tevékenység mellett természetesen nagy súllyal esett latba a szentatya személyisége és embersége, aki első perctől fogva ellene volt a háborúnak. Szüntelenül figyelmeztetett az iraki lakosság tiszteletben tartására, az iraki helyzet olyan megoldását sürgetve, amely nem a fegyvereken, hanem a nemzetközi közösség és az ENSZ egyetértésén alapul. A pápa május 28-án pénteken, George W. Bush amerikai elnököt fogadva ismét hangsúlyozta, hogy erre a megoldásra azonnali szükség van. Fernando Filoni érsek, bagdadi apostoli nuncius megerősítette a Szentszék és vele együtt az iraki káld katolikusoknak a foglyok kiszabadítása érdekében kifejtett tevékenységét. Leszögezte: a nunciatúra nagy aggodalommal és közelről követte a fejleményeket, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. „Mindenki megtette a tőle telhetőt” – fogalmazott Filoni érsek. Emmanuel Delly, káld pátriárka, az iraki püspöki konferencia elnöke pedig kijelentette: „Elmondhatom, hogy mindenki segített abban, hogy a helyzet ne forduljon rosszabbra, és az eredmény pozitív legyen.” Pio Laghi bíboros, akire a szentatya 2003-ban a közvetítést bízta az amerikai elnök felé, hogy megakadályozza a háború kirobbantását, ezt nyilatkozta: „A pápa fáradhatatlan hangja megakadályozta, hogy az iraki olasz túszok sorsa tragikusra forduljon. Kulcsfontosságú szerepet töltött be továbbá Fernando Filoni érsek, bagdadi nuncius, aki kiválóan ismeri az iraki valóságot és nem fukarkodott az amerikaiak bírálatában akkor, amikor elfoglalták az ország területét, tanúságot téve tárgyilagosságáról”. Pio Laghi bíboros arra is utalt az ADN kronos hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy fontos lépést jelentett Bush amerikai elnök vatikáni látogatása is. „Bush elnök akarta mindenáron a szentatyával való találkozást, amely túlmutatott a diplomácia keretein. A szentatya fáradhatatlan béke felhívásai, amelyek reményt öntöttek a foglyok és hozzátartozóik szívébe, fordulatot hoztak a túszok esetében is. Nem feledhetjük továbbá a humanitárius segélyeket sem, elsősorban az olasz Vörös Kereszt rendkívül értékes munkáját. Csodálatra méltó módon szálltak szembe a veszélyekkel és továbbra is eljuttatták a gyógyszereket és élelmiszereket a rászorulók számára.” Pio Laghi bíboros hangsúlyozta a muzulmán vallási vezetők fontos szerepét is: „Minden bizonnyal meghallgatták II. János Pál pápa szavait, aki lefektette a velük való párbeszéd alapjait”. Raffaele Martino bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke szintén leszögezte, hogy a katolikus egyház sokat tett a túszok kiszabadítása érdekében. A jelenlegi öröm azonban nem tereli el figyelmét az iraki problémáról: a Vatikán továbbra is folytatja diplomáciai tevékenységét, hogy mielőbb megszülessen az ENSZ-határozat, amely valóban döntő fordulatot hoz az események alakulásában. Az egyik, most kiszabadult olasz fogoly, Salvatore édesanyja az ANSA hírügynökségnek elmondta, hogy az egyházmegye főpásztora, a cesenai püspök, június 8-án kedden este adta át számára a szentatya ajándékát, egy gyöngyházból készült rózsafüzért. A boldog édesanya arról is szólt, hogy elzarándokol majd Szent Pio atya sírjához, akihez az egész család sokat imádkozott fiúk hazatéréséért. VR/MK