Szentszéki dokumentum a New Age mozgalomról

Vatikán: A New Age mozgalom nem ártalmatlan, semlegessé akarja tenni Krisztus tanítását. A Szentszék ezért felszólítja a híveket, a lelkipásztorokat, a szerzetesrendeket, plébániákat, hogy a New Age kihívásaival szemben összpontosítsák erejüket és hirdessék hatékonyabban az igazi keresztény üzenetet. A sajtóértekezleten Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke és Michael Louis Fitzgerald érsek, a Vallások Közötti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke közösen mutatta be a dokumentumot a nagy számban egybegyűlt újságíróknak. A dokumentum nem végleges jellegű tanulmány, jelentés, egy tanulmányi csoport közös reflexiójának gyümölcse. Az említett két pápai tanács szakértőin kívül a kidolgozásban részt vett az Evangelizálási Kongregáció és a Keresztény Egység Pápai Tanácsa is.

Paul Poupard bíboros a Vatikáni Rádióban a dokumentumot méltatva hangsúlyozta, hogy a New Age jelenség sok más új vallási mozgalommal egyetemben az egyik legnagyobb kihívást jelenti a keresztény hit számára. A New Age a keresztény hittel összeegyeztethetetlen elméleteket és tanítást tartalmaz Istenről. A New Age egy mély válságban lévő kultúra megjelenési módja és helytelen válasz erre a válságra. A katolikus egyháznak világosan, egyértelműen, a keresztény tanítás fényében kell választ adnia a New Age által képviselt kihívásokra. Elfogadó magatartást kell azonban tanúsítani mindazon személyek iránt, akik az élet értelmét keresik. Hasonlóképpen lelkipásztori gondoskodásra van szükség a modern és posztmodern társadalom sajátos kultúrájával szemben, amelyből a New Age mozgalom kibontakozott. E mozgalom ugyanis kifejezője és visszatükröződése e kultúra jellemző jegyeinek, azzal az igénnyel lép fel, hogy értelmes választ adjon a kulturális válságra és az üdvösség útjaként ajánlja magát, egy új korszak kezdeményezőjének a Vízöntő jegyében, amely a béke, a kiengesztelődés és a kozmikus harmónia csillagjegye.

Paul Poupard bíboros hangsúlyozta: valójában nem könnyű meghatározni pontosan a New Age mozgalmat, mivel egy csomó eszmerendszer összefonódásáról van szó, egy folyamatról, amely számtalan, de többnyire nem következetes javaslatot tartalmaz. Erősen individualista, modern és posztmodern korunkban számos követőre talált, főleg olyan személyek esetében, akik idegenkednek a hivatalos, intézményes vallástól. A bíboros leszögezte: a New Age mozgalom újpogány, szinkretista, újgnosztikus tanítások és elméletek koktélja. Nagyon sok embert megtéveszt, mert a mai modern világban az emberek keresik a helyüket és a New Age látszólag lelki megoldási javaslatokat nyújt a modern világ boldogtalanságára. Számtalan problémát felölel: a természetvédelmet, a feminizmust, a totalitás vágyát. Kozmikus összhangot ígér követőinek, a valóságot átformáló mentális képességek megszerzését, a mindennapi élet felszíne alatt rejtőző spirituális világba való behatolást.

Az egyház tennivalóit illetően e kihívással szemben Paul Poupard bíboros kifejtette: a most bemutatott dokumentum mindenképpen elismeri, hogy a New Age vonzáskörébe került személyek vallásos érzelműek, akikkel párbeszédet kell folytatni. Modern világunkban sokan szinte kétségbeesetten szomjúhozzák Istent, keresik életük értelmét. Az egyház feladata ebben a helyzetben az lenne, hogy segítse ezeket a személyeket. Az egyház erőfeszítésének arra kell irányulnia, hogy az emberek felfedezzék: az élő víz forrása nem más, mint Jézus keresztfán átdöfött szíve. Ezért a keresztény hitet úgy kell tovább adni, hogy az ne elvont fogalom, eszme, hanem a konkrét találkozás helye legyen.

A bíboros emlékeztetett rá, hogy az új vallási mozgalmak nem a hitetleneket térítik meg, hanem azokat a keresztényeket, akik az egyházban nem találtak választ kérdéseikre. „Világosan látnunk kell, hogy az emberek belső békére vágynak, keresik az összhangot magukban, de olyan vallást szeretnének, amelyből hiányoznak a könnyek. Bossuet mondta: ’Minden ember boldog akar lenni, ám sokan boldogtalanok, mert nem ott keresik a boldogságot, ahol az lakozik.’ Íme az örök dilemma. Az egyháznak őszintén fel kell tennie a kérdést, hogy mit nyújt az embereknek a katekézisben, a liturgikus szertartásokban, a szentbeszédekben, a plébániák konkrét hétköznapjaiban. Valóban az élő víz egyedüli hordozóját, Jézus Krisztust ajánlja fel a világnak, a hívő és a kereső embereknek? Mert el kell ismernünk, hogy Jézus Krisztus örömhíre az egyedüli, amely elvezet bennünket az igazi boldogságra.”

VR/Magyar Kurír