
Az A-H1N1 vírusos infuenzajárvány és a világszintű élelmiszerbiztonsági válság kapcsán Tomasi érsek utalt a szegénység és az egészség közötti kapcsolatra, melyből adódóan aránytalanul nagy súly nehezedik a fejlődő országokra és az ott élő szegényekre.
A szentszéki delegáció aggodalmának adott hangot a Világbank előrejelzései kapcsán, miszerint további 53–65 millió ember kerül majd a szélsőséges szegénység állapotába, a krónikusan éhezők száma pedig meghaladhatja az egymilliárdot. A probléma kezelésében túl kell lépnünk a kísértésen, hogy csökkentsük a közszolgáltatásokat a rövid távú célok érdekében, a hosszú távú emberi költségek kárára – hangsúlyozta az érsek.
A közegészségügy terén a nemzetközi célok megvalósításában szembe kell nézni az egyenlőtlenségekkel, amelyek az országok között és az országokon belül, valamint a fajok és etnikai csoportok között léteznek. Tragikus módon a nők számos régióban továbbra is rosszabb egészségügyi ellátásban részesülnek – mutatott rá a szentszéki megfigyelő.
Annak ellenére, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete elismeri a Katolikus Egyház és más vallási szervezetek az egészségügy terén végzett tevékenységét, nem részesülnek egyenlő arányban az erőforrásokból, amelyeket a világszintű, országos és helyi egészségügyi kezdeményezések támogatására szánnak.
Silvano Tomasi érsek felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi megoldásoknál többre van szükség az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés megteremtése terén. Idézte XVI. Benedek új enciklikájának egy részletét: „A gazdasági tevékenység nem tudja megoldani a társadalmi problémákat a kereskedelmi logika egyszerű alkalmazásán keresztül.” A közjót megcélozva kell a politikai közösségnek különös felelősséget vállalnia. Etikai megközelítésre van szükség a fejlődés terén, amely új globális fejlődési modellt feltételez. Ennek a személyt és nem a profitot kell a középpontba helyeznie, továbbá az egész emberiség szükségleteit és törekvéseit magába kell foglalnia.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Kép: www.fulltravel.it