
Beszédében a Szentszék aggodalmának adott hangot a kőolaj- és az élelmiszerárak emelkedése, a növekvő munkanélküliség, a magas lakásárak, valamint a pénzpiacok instabilitása miatt, és nemzetközi összefogást kért a foglalkoztatottság világszintű fellendítésére.
Ez a helyzet a világ valamennyi dolgozóját sújtja, de főként a szegény országokra hat negatívan. A fejlett államokban a lakosság elöregedése okoz gondot, ami veszélybe sodorja a fiatal nemzedékek nyugdíjellátását. Tomasi érsek emlékeztetett rá, hogy a világon több mint 486 millió szegény dolgozó nem keres többet napi egy dollárnál. További egymilliárd-háromszázmillió ember napi két dollár munkabért kap.
A szentszéki megfigyelő hangsúlyozta, hogy különös gondot kell fordítani a fiatalokra, a nőkre, a kistermelőkre és a fogyatékkal élőkre, akiket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni. Tiszteletben kell tartani a bevándorlók jogait is, akik munkájukkal pozitívan járulnak hozzá a befogadó ország gazdaságához és származási országuk fejlődéséhez is.
Tomasi érsek a munka rugalmasságáról is beszélt, amely a globalizáció jelenlegi szakaszának egyik jellemzője, s ami gyakran súlyos problémák forrása. A gazdaság egyes szektoraiban a rugalmasság előnyökkel jár mind a dolgozók, mind a munkaadók számára, más esetekben azonban a bizonytalanság és a kizsákmányolás elfogadhatatlan formájához vezethet. A megfigyelő azt kérte az ENSZ munkaügyi ülésén, hogy mindig az ember méltóságát tekintsék elsődlegesnek bármilyen más érdekkel szemben.
Magyar Kurír
Kép: www.unog.ch