Francisco Marhuenda, a lap igazgatója moderálta a nehezen kezdődő beszélgetést, mert a kétezer résztvevő többsége füttykoncerttel fogadta José Luis Rodríguez Zapaterót, a tavaly ősszel elvesztett választások óta a hazájában először nyilvánosság elé lépő volt kormányfőt. Vitapartnere, Antonio Cañizares bíboros, a Szentszék Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjának spanyol prefektusa a füttykoncertre utalva figyelmeztette a nemtetszésüket ily módon kifejezőket, hogy eltévesztették a helyet, mert ők vitatkozni szeretnének.
Zapatero többek között azt hangsúlyozta vitanyitó állásfoglalásban, hogy az összes nagy nyugati alkotmány vallástalan, mert ez biztosítja a nagyobb szabadságot. Ugyanakkor elismerte, hogy abszurd dolog tagadni a kereszténység ezer évét, amely az elmúlt ezer évben döntő hatást gyakorolt Európára. Egyúttal kifejezte elismerését mindazoknak, akik az Egyházon és a kormányokon belül hozzájárultak az alkotmány tiszteletben tartásához.
Toledo volt érseke viszont az Egyháznak a közéletben játszott szerepére terelte a szót. Látszólag kedvezményeket kap az államtól, ám valójában nem ez a helyzet, ugyanis minden társadalomban szükség van nem manipulálható értékekre, amelyek mindenkire érvényesek, és amelyeket mindenkinek követnie kell(ene). A válság azért alakult ki, mert szakítottak ezekkel az értékekkel, nélkülük pedig nem tudjuk irányítani a társadalmat – fogalmazott a spanyol bíboros.
A moderátor következő felvetése ehhez kapcsolódott: a válságot gazdasági okok idézték elő, vagy az értékek fellazulása?
Cañizares bíboros a vita ezen részében többször is hangsúlyozta az értékválságnak a fiatalságot érintő kockázatait, hiszen ők fognak élni a jövő Európájában. A fiatalok az adott élethelyzethez viszonyított, relatív etikát látnak és alkalmaznak, pedig a jövő nem lehetséges biztos erkölcsi alapok nélkül. Ebben az Egyház tud segítséget nyújtani, különösen akkor, ha sem az emberi életet, sem a családot nem tartják tiszteletben. A hallgatóság soraiban szép számmal helyet foglaló korábbi és jelenlegi vezető személyiségeket emlékeztette: nincs demokrácia (nyugodt) lelkiismeret nélkül; a jó és rossz elvek között egyértelmű különbséget kell tenni – mutatott rá.
Zapatero néhány ponton egyetértett a szentszéki prefektussal, de összességében gazdasági okokra vezette vissza a válságot, bár elismerte, hogy az Egyház segít annak enyhítésében. Utalt ugyanakkor a merev véleményekre és az abszolút ideológiákra, amelyek előbb vagy utóbb katasztrófákhoz vezettek. Elismerte, hogy a humanizmus szellemi értékei a kereszténységben is benne foglaltatnak, és ez a cél is vezérelte az Európai Unió létrehozóit. Ám szerinte az emberi méltóság értékei önmagukban nem oldják meg a gazdasági válságot. Ennek dacára a jövőben is létfontosságúnak tekinti a párbeszédet, amelyre lát történelmi perspektívát.
A szervező La Razónon kívül a többi meghatározó médium közül egyedül a liberális El Mundo ismertette hosszabban a vita részleteit. A bíboros fontos gondolatai közül azt hangsúlyozta, hogy a jövő nem csak a gazdaságból áll; az EU alapító atyái nem kizárólag kereskedő Európát álmodtak meg, hanem keresztény alapokon akarták újjáépíteni a földrészt a második világháború után, és utódaik most erről feledkeztek meg.
Zapaterót a vita végén is – sőt néhány kijelentése után is – kifütyülték, ezért egykori csapatának és kormányának kemény magja nagyon nehezményezte, hogy nem hagyta el a helyszínt, hanem tréfásan igyekezett semlegesíteni az ellenséges fogadtatást. A párton (PSOE) belül nagy megütközést keltett a „hitvita” ténye, ezért a jelenlegi pártvezetés egyetlen tagja sem kísérte el.
Magyar Kurír
(st)
Kép: radiomaria.es