Szerzetesnői világcsúcs: 84 éve él zárdában a 103 éves nővér

Jesús Garcia Mit keres egy lány egy ilyen helyen? (¿Qué hace una chica como tú en un sitio como éste?) című könyvében tíz apácával beszélget a kolostori életről és arról, miért választották ezt az életformát. Beszélgetőtársai egyike Teréz nővér, aki elmondja: a legnagyobb ajándék, amit 84 évnyi szerzetesi élete során kapott, az imádság. „Enélkül nem lehet létezni. Szüntelenül ezt mondogatom: 'Köszönöm, bocsáss meg. Köszönöm, bocsáss meg.'”

Teréz nővér vidéken nőtt föl, hét testvér közül a legidősebbként. A család boldog volt, bár valamennyien reggeltől estig keményen dolgoztak. Apja, mivel úgy vélte, az apácaélet könnyebb, és szerette volna kímélni a lányát, sokszor kérdezgette, nem akar-e apáca lenni. 

„Nem szerettem az apácákat, és nagyon jól megvoltam otthon, de apám kedvéért imádkoztam azért, hogy kapjak hivatást – és kaptam! Féltem a kolostorba lépni, de az Úr segített” – emlékezik Teréz nővér.

Az idős apáca megvallja, őt is, mint sok szerzetest, megkísértette olykor a gondolat, vajon mit is tesz ő a társadalomért a zárda falai mögött. „Elképzeltem, milyen lenne, ha kint élnék, mert úgy éreztem, azzal, hogy itt vagyok, semmit sem teszek.” Nehézségeit megosztotta egy pappal, aki megnyugtatta, hogy csodálatos hivatása van, amit érdemes hűséggel végigélni. Ma nagyon boldognak vallja magát, és semmire nem vágyik, amit a külvilág kínálhatna. „Isten kegyelme ez. Tudom, sokan nem értik ezt az életformát, de én nem tudnék másként élni” – idézi Teréz nővért a Zenit.

Magyar Kurír

(mk)

Kép: infobae.com