Sziget – 2006. augusztus 16.

Aki odamegy, az biztos, hogy nem akar sziget maradni; nem akar elszigetelt lenni. Mindegy, hogy hogyan, de kell neki a társaság. Nem születtünk elszigetelt lénynek. Akármilyen öltözékben és eszmevilággal mennek oda a résztvevők, érzik, hogy nem jó egyedül, és egymagukban nem tudnak tökéletesek lenni.

Lehet, hogy egyik irányzat esküdt ellensége a másiknak, de amíg meg nem mutatják magukat egymásnak, még ellenségek se tudnak lenni. Ezek a fiatalok nem akarnak poklot, mert érzik, hogy a totális egyedüllét lenne maga a pokol. Hála Istennek az Egyház már felfigyelt a Szigetre, egyre többen próbálják megszólítani őket. Ismerve magamat, nem tudnék mit kezdeni közöttük, de szurkolok mindenkinek, aki Jézusról akar nekik beszélni. A Sziget nem egészen lélektelen.

Sánta János