A szívünk erőtartalékai

Ünnepi beszélgetés Erdő Péter bíborossal

Hazai – 2010. december 16., csütörtök | 15:39

Erdő Péter bíboros az Új Ember hetilapban e heti ünnepi számában vette számba és értékelte az elmúlt év eseményeit. A lap kérdéseire adott válaszai nem csak karácsony ünnepén érvényesek, bármikor erőt meríthetünk belőlük. A bíboros beszél a szeretetszolgálatról, helyünkről Európában, az értelem és a hit viszonyáról. Gondolatai, szavai - például ez: "Egy mai európai értelmiségi nagyon nyugodt szívvel és nagyon is emelt fővel lehet istenhívő, mert nincs olyan tudományos tény, ami ennek a meggyőződésnek útjába állna" - a hit fénykörébe vonják az olvasót.

Az elmúlt év bizonyos megközelítésben a katasztrófák éve volt. Kezdődött a haiti földrengéssel, aztán jött nálunk a tavaszi árvíz, ősszel a vörösiszap katasztrófája. Valamikor Puskásról és Mindszentyről kérdezték az embert, amikor megtudták, hogy magyar, idén azt tapasztaltam, hogy mindenki, beleértve még a római egyházi vezetőket is, a vörösiszapot hozta szóba. Ezek a szomorú események viszont megmutatták azt, hogy van az emberi és a keresztény segítségnyújtásban erőtartalék. Többször hirdettünk országos gyűjtést, mint ahányszor úgy gondoltuk, hogy ez célszerű és eredményes lehet, de az emberek nagylelkűek voltak. Pedig nem állnak jól anyagilag a családok sem, nem állnak jól a templomba járó emberek sem, mégis igen jelentős összegekkel támogatták akár a haiti károsultakat, akár az árvíz és a vörösiszap áldozatait. A Katolikus Karitász országos jelentéséből azt látjuk, hogy majdnem a nagy állami segítő rendszerekéhez fogható mértékű volt a katolikus közösség segítsége. Idén belénk vésődött, hogy nem elég csak technikai segítő szervezetként működnünk, hanem ki kell fejeznünk a szeretetünket, ki kell fejeznünk azt, hogy mi Krisztus jó híre alapján adjuk a bajba jutott embernek azt a keveset, amit adni tudunk. Úgy látom, ebben az ügyben nemcsak a kommunikáció mennyiségét, hanem hangjának tisztaságát is sikerült javítanunk. Világos, hogy nem versenyzünk senkivel, de nem is pusztán az e világi problémák megoldása a végső cél. A segítő szeretet egyben Krisztus szeretetét is jelenti számunkra, hiszen ő mondta azt, hogy amit eggyel tesztek a legkisebbek közül, nekem teszitek. Úgy érzem, hogy katarzison ment át a magyar egyház az idén. Sok más fontos eset is volt ebben az évben, az ország társadalmában -- tudjuk, hogy különböző jelentős változások történtek --, de voltak jelentős események a világegyházban is. Számomra nagy élmény volt az őszi szinódus a Közel-Keletről. De  szomorúan sorolhatom a keresztények elleni gyilkosságokról, merényletekről, robbantásokról szóló híreket is, melyek a világ számos országában új és új vértanúkat adtak egyházunknak.

(Az interjú teljes terjedelemben az Új Ember katolikus hetilap e héten megjelenő ünnepi összevont lapszámában olvasható)


Magyar Kurír