Szlovénia szenved az értékek nivellálódásától

Ljubljana: A Közép-európai Katolikus Találkozó rendezvénysorozatának keretében szimpóziumot rendeztek Celjében, amelynek témája „A hitből fakadó értékek közvetítése egy plurális társadalomban” volt. A rendezvény előadói által felvázolt helyzetkép sok szempontból általánosnak mondható, és jellemző a posztkommunista országok egyházainak helyzetére.
Vinko Potocnik vallásszociológus egy – fiatalok körében végzett – felmérésre adott válaszokat elemezve úgy fogalmazott: a fiatalok között megfigyelhető jelenségek – az értékek nivellálódása, a fogyasztói szemlélet és a magánszférába való visszahúzódás, a közügyek iránti érdektelenség–az egész szlovén társadalomra jellemzőek.
A felmérés tanúságai szerint a fiatalok többsége hisz Istenben, ám az egész társadalomban terjed az a nézet, amely szerint a hit és a vallás magánügy, amelyet nem kell a közügyekbe, a közéletbe belekeverni. Vinko Potocnik ebben a vélekedésben a marxista ideológia továbbélését látja
A szlovének kétharmada – többen mint a volt szocialista társadalmakban általában – felekezeti különbségre való tekintet nélkül boldognak, vagy nagyon boldognak vallja magát. Ez a szám a fiatalok körében még magasabb. Ugyanakkor nyugtalanítóan magas azoknak a száma, akik az abortuszt és a válásokat természetesnek fogadják el. Terjedőben van a toleranciának egy tipikus posztmodern formája, amelyre talán az a felfogás legjellemzőbb, amely szerint „a legszentebb érték az, amely nem abszolút szent”. Ez a felfogás értékvákuumhoz vezetett.
A konferencia további előadói arról szóltak, hogy ezt az értékválságot még növeli, hogy az állam az iskolákból minden módon igyekszik kiszorítani az egyházat, a vallási értékrendet. A szlovéniai iskolákban mind a mai napig nincs hitoktatás. E tekintetben Szlovénia egyedül áll a volt posztkommunista országok közül. Erre mutatott rá a szimpóziumon elmondott beszédében Franz Rode ljubljanai érsek is. Az érsek kifejezte reményét, hogy a Celjében megrendezett szimpózium, amelyen nyolc közép-európai ország szakemberei vettek részt, új impulzusokat ad majd a szlovéniai iskolarendszer megújításához.
Az állam és az egyház viszonyát tekintve Szlovénia a francia modellt követi, vagyis a szigorú szétválasztásra törekszik. Stanko Gerjolj ljubljanai hitoktató szerint az egyház most is, éppúgy mint a kommunizmus idején az állam „belső ellenségének” számít.
Ivan Janez Stuhez ljubljanai morálteológus professzor szerint a kultúrharchoz hasonlítható küzdelem állam és egyház között különösen az ifjúság nevelése szempontjából káros. Nevelés nem lehetséges tiszta és világos értékrend nélkül – hangsúlyozták az előadók, hozzátéve, hogy a kommunizmus utáni demokratikus társadalom felépítése sem lehetséges szilárd értékrend nélkül, márpedig Szlovéniában a pluralizmus „köpönyege mögött” az igazságban és az értékrendszerben való elbizonytalanodás figyelhető meg. KAP/MK