A szolgáló szeretet könyve

Péter páter, ahogy emlegetik a hívek közösségében úgynevezett „könyves pásztor”, hiszen sűrűn publikál, kötetei változatos műfajokban szólnak hitünkről, hagyományainkról, ünnepeinkről, a családról, a családi szentélyről az ökumenéről, de egyházi-vallási témán túli területekről is, mint például a globalizációról, az anyanyelvről, az egyenjogúságról, a népi dallamvilágról, népviseletről, néptáncról, de megszólítják írásai a ballagó diákot, az idős embert, a fogyatékosokat, a kétkezi munkást és az értelmiségit egyaránt. S mondhatnánk azt is, nemcsak könyves, hanem rádiós és újságíró is a páter, hiszen – mint az mostani könyvének előszavából kiderül – rendszeresen hallhatják a Marosvásárhelyi Rádió római katolikus perceiben, hetente olvasnivalóval szolgál a Központ című hetilapban, gyakran jelennek meg írásai az Erdély.ma internetes portálján.

Az új kiadvány első írása történelmi, szellemi-lelki visszatekintés az erdélyi Gyulafehérvári Főegyházmegye megalapításának millenniuma kapcsán sikerekre, kudarcokra, elért eredményekre, hiányokra.  Gyulafehérvár története kezdettől fogva összefonódik az erdélyi magyarság történetével, írja. Majd sorra veszi magyarság és kereszténység összefonódását, megerősödését a Kárpát-medencében  Szent István korától napjainkig. Egy hosszabb fejezetet szentel a hitújítás korának, feltárva a tárgyszerű, tényszerű történéseket, a reformáció során bekövetkezett erőszakot, amelynek következtében a cuius regio eius religio elv alapján a katolikusságot szinte kiszorították, megsemmisítették az újkor küszöbén Erdélyben is. Kiemeli ugyanakkor, hogy az erdélyi székelység népünk történelmében harcok és életáldozat árán is megőrizte mindvégig magyarságát és katolikus hitét.

S hogy a kemény és igaz szavak után a keresztény testvériség jegyében az egység, az összefogás krisztusi lelkülete ne sérüljön, egy tisztázó ökumenikus imaheti elmélkedés következik az emmauszi tanítványok történetét, üzenetét idézve. A lángoló szeretet, a hit visz közelebb egymáshoz minket, el kell dobni a gőgöt, sértődöttséget, alázattal ki kell nyílnunk egymás és Isten felé, mutat rá a páter. Mert senki sem sziget s a hit nem magánakció.

Keresztelő Szent Jánosról olvashatunk egy érdekes elmélkedést, amely a prófétát és az evangelizáló Jézust, az ó- és újszövetségi magatartást és szellemiséget veti össze egymással. Egy csíkszentgyörgyi búcsúi szentbeszéd (Rózsafüzér Királynője ünnepén) a rózsafüzér imádság keletkezésének történetét mondja el, s rámutat az ima erejére, Mária közbenjárásának, kegyelemközvetítő szándékának szerepére életünkben. Mit jelent szentnek lenni? – veti fel a kérdést a szerző a következő írásban, s adja meg a tömör, frappáns választ: A szentek Isten diplomatái, a Lélek Nobel-díjasai, akik a kitüntetést Istentől veszik át, és a díj nem más, mint az örök élet. A könyv lapjai egyházi ünnepeinkről is megemlékeznek, arról többek között, hogy miben is különbözik karácsony és mikulás ünnepe, amely összefolyni látszik XXI. századi gyakorlatunkban – néha egészen megfosztva azt eredeti tartalmától a télapózással, amely elvilágiasítja szakrális jellegét. Egy adventi papi rekollekción elhangzott beszéd olvasható ezután a papi élet mindennapjaiban gyakorolt szolgáló szeretet feladatairól XVI. Benedek pápa Deus caritas est című enciklikája alapján. A papoknak szánt, de nemcsak papoknak szóló elemzés a szeretet lényegét világítja meg az eucharisztikus és testvéri közösségekben, férfi és nő eggyé váló odaadottságában és a felebaráti szeretet szintjén. Végül papi primíciákra írott elmélkedésekkel, pásztori nekrológokkal (Bálint Lajos érsek halálára) és Böjte Csaba testvér emlékezetes interneten terjesztett cikke – Ilyenek a papok – (a pedofilia kérdéséről) nyomán az Erdely.ma-n indult vitasorozat értékelésével, valamint recenziókkal zárul a kötet.

Sebestyén Péter könyve érdekes ismeretbővítő, hitmélyítő és mély lelkiségi olvasmány egyszersmind.

Toldi Éva/Magyar Kurír