A szószéknél és a zongoránál

Szeptember 1-jén lesz húsz éve, hogy a szerzetes a debreceni Szent László domonkos plébániára érkezett Szakács Raymunddal: ők voltak az első domonkos szerzetesek, akik a rend debreceni visszatelepülésekor a már domonkos plébánián folytatták szolgálatukat. Pius atya mögött akkor már öt évi papi szolgálat állt, s több évnyi zongoratanári tevékenység szülővárosában, Hódmezővásárhelyen.

A domonkos rendbe 1981-ben lépett be, s 1985-ben tette le örökfogadalmát, néhány nappal azután, hogy Bánk József váci érsek 1985. június 15-én pappá szentelte Hódmezővásárhelyen. Új életét Szent Pál gondolataira alapozta: „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. (2Kor 5,17-18). Az első öt évben öt szolgálati helyen hirdette Isten igéjét (Kiskundorozsma, Rákosliget, Csongrád, Budapest: a Thököly úti domonkos templom, Lakitelek), végül Debrecenbe került. A Szent László plébánián Pius atya mindig otthon van, s csendes tevékenységét végzi: a Mária Légió lelki vezetője, szinte mindennap együtt imádkozza a rózsafüzért a hívekkel a templomban, betegeket látogat otthonukban és a klinikán mint kórházlelkész ellátja a klinikai lelkészi szolgálatot; ő végzi a Domonkosok Világi Közössége helyi csoportjának pasztorációját; és évente kétszer hangversenyeket szervez, amelyen maga is közreműködik.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír