Szükségünk van a csöndre, amelyben meghalljuk Isten szavát

Aosta: II. János Pál pápa július 11-én, vasárnap délben a Mária-imádság alkalmával arról elmélkedett, hogy a mai embernek milyen nagy szüksége van a csöndre, amelyben meghallja Isten szavát. Az Úrangyala imádságra ezúttal nem a megszokott helyen, a Szent Péter téren, hanem az olasz Alpok Les Combes településén került sor, ahol egy hete a pápa nyári pihenését tölti. Az alkalomra ötezer személy gyűlt össze az 1500 méter magasan fekvő nyaraló mellett, a környékbeli alpesi falvak lakosai, és azok is, akik a szentatyához hasonlóan az árnyas erdőket választották nyári vakációjuk színhelyéül. Az imádságon jelen volt Severino Poletto bíboros, torinói érsek és a környék közméltóságainak népes képviselete. A házigazda szerepét Giuseppe Anfossi aostai püspök töltötte be, aki a délelőtt folyamán szentmisét mutatott be a pápai nyaraló mellett, az Úrangyala imádság előtt pedig nagy szeretettel köszöntötte a szentatyát: „Szívből köszönetet mondok jelenléte ajándékáért. Tudjuk, hogy menyire szereti ezeket a hegyeket és mily szívesen tér ide vissza. Nagy szeretettel várjuk jövőre is.” “A békének ebben az oázisában, a természet csodálatosságát szemlélve, az ember könnyen rájöhet arra, mennyire hasznos a csend, manapság egyre ritkább ajándék” – kezdte az imádság előtti elmélkedését a szentatya, miután nagy szeretettel köszöntötte az aostai egyházmegye püspökét, a régió más közméltóságait és a Valle d’Aosta teljes egyházi közösségét. A pápa kifejtette: A kapcsolatok és az információáramlás növekvő szükségessége – amelyet a modern társadalom kínál – egyre inkább kockáztatja a befogadás képességét, egészen addig, míg gondolkodásra és imádságra képtelen embereket formál. Valójában csak a csendben képes az ember arra, hogy értelmének bensőségességében meghallgassa Isten hangját, aki valóban szabaddá teszi őt. A nyári szünidő segíthet az emberi létezés nélkülözhetetlen belső dimenziójának kiművelésében és felfedezésében. Isten igéje meghallgatásának legtökéletesebb példaképe a Legszentebb Szűz Mária. A szentatya most hozzá intézte szavait, arra a számtalan szentélyre gondolva, amelyek benépesítik Valle d’Aosta környékét és a Szűzanya szobraira, amelyekkel mindenütt találkozik az erdei ősvényeken járó vándor. „Különös módon megáldom a Gran Paradiso Madonna szobrát, abból az alkalomból, hogy a fenséges hegycsúcson 50 évvel ezelőtt elhelyezett kegyszobor restaurálását nemrég fejezték be” – mondta a szentatya, majd a Kármel-hegyi Boldogasszony közelgő ünnepére utalva, az Õ közbenjárását kérte, hogy a természet szépségében képesek legyünk meglátni Isten dicsőségének visszfényét, és vezessen bennünket, hogy feljussunk az életszentség csúcsaira. A szentatya, mielőtt elköszönt volna az Úrangyala imádságra összegyűlt hívektől, köszönetet mondott a Les Combes-i szaléziaknak, akik nyaralójukat rendelkezésére bocsátották, üdvözölte a szomszédos francia településekből érkezett zarándokokat, valamint olasz és elefántcsontparti apácákat, akik a következő napokban a Szent József Olasz Szövetség találkozóján vesznek részt. Végül mind az 5 ezer, imádságra összegyűlt embernek szép vasárnapot és vakációt kívánt. A jelenlévők nagy ovációval és tapssal köszönték meg a szentatya jókívánságait. A pápa világos, érthető hangon mondta el beszédét és imádkozta el az Úrangyalát. Ez is jelzi, hogy milyen jótékony hatást gyakorol rá a pihenés és a hegyek látványa, tiszta levegője. II. János Pál hétfőn is egész napos kirándulásra indult a hegyekben. A szentatya és kísérete 11 órakor hagyta el a nyaraló épületét és egy tisztás felé vette az irányt. Amint arról már korábban beszámoltunk, Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő szerint a pápa vakációját hosszú kirándulásokkal, társalgással és imával, elmélkedéssel tölti. VR/MK