Táblát avattak az elhurcolt ferencesek emlékére

A város nevében Hermann István könyvtárigazgató, önkormányzati képviselő mondott avatóbeszédet: „A szerzetesek a nép barátai voltak. A ferences atyák és a többi rendhez tartozók olyan fontos egyház- és művelődéstörténeti hivatást töltöttek be városunk életében, amely pótolhatatlan, és amely az 1950-es szétszórtatásakor tragikus módon szakadt meg. Ezért is csatlakozott örömmel Pápa Város Önkormányzata a kezdeményezéshez, hogy emléktáblát helyezzünk el a városból elhurcolt szerzetesek emlékére”– mondta az igazgató.

A barátokat hatvan éve nélkülözi a város, de ma is oly sokan emlékeznek rájuk, hogy a táblaavató ünnepség utáni koncerthez és az ünnepi szentmiséhez a barokk ferences templom a szó szoros értelmében kicsinek bizonyult. A hívek jó része a templom előtti járdán állta végig a szertartást. Magyar Gergely szentbeszédben kijelentette: „Nem azért gyűltünk ma össze, hogy nyavalyogjunk, hogy sajnáljuk az elődeinket, akiket elhurcoltak vagy magunkat, akik nélkülözik Pápán a szerzeteseket. Azért vagyunk itt, hogy őrizzük az emléket azoknak, akikre felnézhettünk. Kötelességünk emlékezni és emlékeztetni. Nem azért jöttünk ma Pápára, hogy bejelentsük, visszatérnek a ferencesek, az irgalmasok vagy a bencések. Sajnos nem tudunk ilyen bejelentéssel szolgálni. De nem is ez a lényeg. Ennél sokkal fontosabb, hogy legyenek köztetek olyanok, akik a szent rendalapítók szellemiségét őrzik, és áthagyományozzák életük példájával. S ami ennél is fontosabb, hogy úgy éljünk, ahogy az Úrjézus tanította. Kérjük a Jóistent, hogy ne hagyjon nyugton bennünket. Ne hagyja, hogy elfeledjük a múltat, ne hagyja, hogy valakik eltörölhessék a múltat. Beszéljünk róla a fiataloknak, tartsuk életben azok emlékét, akire fölnézhetünk” – mondta a pápai táblaavató megemlékezésen a ferences tartományfőnök.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír