Tadeusz Kondrusiewicz metropolita hivatalos válasza az ortodox szinódusnak

1. Az ortodox egyház beleavatkozik az oroszországi katolikus egyház belügyeibe, tekintettel arra, hogy a vallási közös-ségeknek joguk van ahhoz, hogy saját hierarchikus és intézményi struktúráik szerint szerveződjenek; a pápa és a katolikus egyház püspökeinek kötelessége, hogy rendes körülményeket teremtsenek a hívek lelkipásztori gondozására; a kánonjog szerint a katolikus egyház rendes struktúrája az egyházmegye és a metropolitai szék (vagy egyháztartomány); az átmeneti jellegű apostoli adminisztratúrák egyházmegyei rangra emelése, melyre 2002. február 11-én került sor, nem ütközik az érvényes orosz törvényhozásba; erre az oroszországi katolikusok számára szükséges lépésre úgy került sor, hogy a közös nemzetközi gyakorlat szerint előzőleg tájékoztatták az orosz ortodox egyházi hatóságokat és a hierarchiát. A fenti okok tükrében a katolikus egyház kétségeit és súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy belügyeibe beleavatkozzanak, amint az az utóbbi napokban egyre nyilvánvalóbbá vált. Meg vagyunk győződve arról, hogy az Orosz Föderációban a katolikusok ugyanazokat a jogokat élvezik, mint más vallások követői és e jogokkal való törvényes élést senki sem vonhatja kétségbe a nyilvánosság előtt, és még kevésbé válhat politikai spekulációk tárgyává. 2. Kötelességünk továbbá, hogy nyilvánosan visszautasítsuk a valóságnak nem megfelelő állításokat, amelyeket a moszkvai és minden oroszok pátriárkája, II. Alekszij február 12-én közzétett nyilatkozata tartalmaz. 3. E nyilatkozat szerint még a katolikus országokban sem jellemző az az Oroszországban alkalmazott forma, minthogy azokban nem léteznek olyan egyháztartományok, amelyekben az egyházmegyéket ténylegesen egy metropolita kormányozza. Ez a megállapítás nem felel meg a valóságnak. A katolikus egyház törvénykönyvének 431-es kánonja szerint a szomszédos egyházmegyék területileg körülhatárolt egyháztartományokba szerveződnek. Az egyháztartomány élén a metropolita áll, aki érseke saját egyházmegyéjének. A metropolitai hivatal hozzá van kötve egy, a római pápa által kijelölt vagy jóváhagyott püspöki székhez (435. kánon). Ilyen metropolitai székek vannak a legkülönbözőbb országokban: Párizsban, Washingtonban, Prágában, Milánóban, Varsóban (egyedül Lengyelországban 13 szék van) és most már a volt Szovjetunió országaiban is: Rigában, Vilniusban, Lvovban. Az egyháztartományhoz tartozó többi egyházmegyéket szuffraganeus egyházmegyének nevezik. Az szuffraganeus egyházmegyékben a metropolita illetékességét az egyházjog határozza meg. 4. Az Orosz Ortodox Egyház nyilatkozata szerint Oroszország területén nem létezett semmiféle egyházmegyei területi felosztás. Ezzel az állítással szemben pl. Oroszország déli részén már a XIV-XV. században léteztek katolikus egyházmegyei struktúrák. A XVII-XVIII. században működött a szmolenszki egyházmegye és a mohilevi metropolitai szék középpontja az orosz birodalom fővárosa, Szentpétervár volt és a mohilevi érseket összes katolikus egyháza metropolitájának nevezték. Az Orosz Föderáció jelenlegi határain belül működtek tehát katolikus egyházmegyék, egy metropolitai szék, saját metropolitával és szuffragáneusokkal. 5. A fentiek jegyében az oroszországi katolikus egyház strukturális státuszának megváltoztatása és egyháztartomány létrehozása nem tekinthető az orosz ortodox egyházzal párhuzamos új katolikus struktúra létesítésének. Először: az egyházmegyék neve nem a város nevéhez kötődik, amelyben székhelyeik vannak. Nincs tehát moszkvai katolikus metropolita, hanem Moszkvában székelő metropolita. Másodszor: az orosz ortodox egyházban létezik vilniusi és litvániai metropolita, vagy brüsszeli és belgiumi, berlini és németországi metropolita és ez ellen a katolikus egyházban senki nem emel kifogást, mivel a metropolitai cím az ortodox egyház belügye, amely pásztorait saját szükségletei szerint nevezi ki. Harmadszor: a metropolita a többi egyházmegyében nem rendelkezik reális joghatósággal, amennyiben azokat önállóan saját püspöke kormányozza. 6. Az ortodox egyház ismételten prozelitizmussal vádolja a katolikus egyházat. Szeretnénk, ha az ortodox egyház konkrét tényeket mutatna fel. Szeretnénk tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen körülmények között végzett vagy végez ma prozelitizmust a katolikus egyház részéről. Sajnos mind ez ideig erre a kérdésre nem érkezett válasz, amint azt a kérést sem fogadták el, hogy leüljenek tárgyalóasztal mellé és pontosítsák végre a prozelitizmus szó pontos jelentését. 7. A meglehetősen feszült helyzet ellenére reménykedem és imádkozom Istenhez, hogy a párbeszéd folytatódjék és eredményes legyen. Meggyőződésem, hogy a katolikus egyház és az orosz ortodox egyház közösen képes választ adni korunk kihívásaira, az emberi civilizáció java érdekében. VR/MK