Tanár-diák találkozó az összetartozás szellemében a Magyar Kálvárián

Sátoraljaújhely: Immár negyedik alkalommal szervezték meg Sátoraljaújhelyen a „Magyar diákok és tanárok találkozója a Magyar Kálvárián” című rendezvényt július 11-17 között. A millennium évében szervezett első találkozót a helyi piaristák kezdeményezték.
Ma már több szervezet csatlakozott hozzájuk: a Rákóczi Szövetség, a Csepellény György cserkészcsapat, az Összmagyar Testület, a Magyarok Világszövetsége Zempléni tagozata, valamint a Keresztény Ifjúsági Népfőiskola Egyesület, illetve az Újhelyi Polgári Együttműködés Egyesület és a Kossuth Lajos Művelődési Központ. A hatnapos program-sorozatra a 38 elszakított város és az anyaország diákjait és tanárait hívták meg. Idén mintegy 220 fő vett részt a találkozón. A program fővédnöke: Orbán Viktor volt kormányfő.
A szervezők Bartis Ferenc erdélyi költő verssorait választották a találkozó mottójául: „Maradjon meg az Ember Embernek, Maradjon meg a Magyar Magyarnak”.
– „Tavaly annak örültünk, hogy végre elkezdődött a nemzet újraegyesítése, s a nemzet tagjai egymásra találtak. Idén azt a reményt kívántuk kifejezésre juttatni, hogy a keresztény magyarság gyógyítója lehet az embertelenségben vergődő emberiségnek. Valljuk: ha az ember találkozott valakivel, attól kezdve felelős érte” – mondta Szeredi Kálmán, a Piarista Kollégium tanára, a program egyik lelkes szervezője. A majd egyhetes eseménysorozaton tisztelegnek Kazinczy Ferenc sírjánál Széphalmon, ellátogatnak Borsiba, II. Rákóczi Ferenc szülőházába, és megismerkednek Sárospatak és Tokaj város szépségeivel. A program Szent Korona fogadalomtétellel zárul a Magyar Kálvárián.
A résztvevőket levélben köszöntötte a találkozó díszvendége, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke: „Krisztus Urunk nyomdokát követve jól tudjuk, hogy a kálvária útjának és az áldozatok vállalásának a nyomukban támadó élet, Húsvét beteljesülése ad értelmet. Szívből kívánom, hogy nemzetünk mai zarándokainak ez a tudat adjon hitet és erőt további munkájukhoz és küzdelmeikhez!” – írta Tőkés László.
– Sátoraljaújhely csonka város. Trianonban veszítette el jövőjét – mondta ünnepi köszöntőjében Szamosvölgyi Péter polgármester a Magyar Kálvária kapujánál a találkozó nyitónapján. Hangsúlyozta: az elmúlt 100 esztendő legnagyobb vesztesei a magyarok. Ezért kötelességünk felhívni a közvélemény figyelmét a határon túli magyarok jogaira. Mint mondta: öntudatos fiatalokra és pedagógusokra van szükség.
Bartis Ferenc költő, az Összmagyar Testület elnöke megnyitó beszédében „történelmi mészárlásnak” nevezte Trianont. Rámutatott: Először lelkünkben kell lebontani a trianoni határokat! Szükségünk van az elcsatolt magyar területen élők erkölcsi, szellemi tisztánlátására! – mondta. Külön szólt az ifjakhoz, s arra kérte őket, legyenek büszkék anyanyelvükre és imádkozzanak továbbra is magyarul!
Wittner Mária ’56-os halálraítélt az Anyák terén szólt. Felidézte: 20 esztendős korában került börtönbe, s csak 13 év múlva, Krisztus-korban szabadult. – „Sokszor gondoltam arra, miért épp én maradtam életben? Miért nem más? Hisz logikailag mindez megmagyarázhatatlan, a kádári kommunista hatalom ugyanis megvárta, míg valaki be nem töltötte a 18. életévét, hogy aztán kivégezhesse.” Az egykori ’56-os hős, ma már édesanya, hitét sosem veszítette el. – „Magyarország Szűz Mária országa. Nem győzhető le a gonosz által. Magyar igazság nélkül itt nincs jövője senkinek!” – mondta Wittner Mária.
1935-ben állították fel Sátoraljaújhelyen a 100. országzászlót. Ekkor született meg a gondolat, hogy az odavezető úton, 14 stáción megörökítsék a trianoni békediktátum révén elszakított 38 város nevét. 1936. október 4-én ünnepélyes keretek között adták át az országos közadakozásból megépült Magyar Kálváriát, mely egyedülálló a Kárpát-medencében! 1938-ban, az Országzászlóval átellenben a Kis-Szárhegyen kialakítottak egy „szabadtéri dómot”. E teret lezárja a Szent Korona alakú Szent István kápolna. Fehérre meszelt, Szűz Máriát ábrázoló fali festményében ott látható egy lövés – mutatja Varga Zoltán piarista tanár, a Piarista Kollégium igazgatója, e program másik szervezője. Vagy az oroszok, vagy egy munkásőr lőtt a képbe.
– A három részből álló, páratlan emlékműegyüttes a II. világháború és az azt követő ránk nehezedő elnyomás, pusztítás, elhallgatás miatt nem tudta betölteni rendeltetését: a táblák, címerek eltűntek, a stációk romossá váltak – meséli Zoltán atya. A rendszerváltozáskor kezdték meg az emlékmű helyreállítását a Városszépítő Egyesület és néhány lelkes lokálpatrióta közreműködésével.
A Magyar Kálvária 14 állomásánál olvashatjuk az elszakított magyar városok neveit.
Szepesi Bódog piarista 1936-ban a következőket írta: „Magyar Kálváriát létesítettünk, az elsőt hazánkban, hogy ide, mint nemzeti búcsújáróhelyre elzarándokolhasson minden igaz magyar, aki erőt, biztatást, vigaszt és hazánk szebb és jobb jövőjének előkészítésére és megteremtésére irányuló önzetlen, nemzeti munkához kitartást akar meríteni.” MK