Táncsics-díjas az újságíró püspök

Huzsvár László püspök, a Hitélet című katolikus folyóirat alapító főszerkesztője kimagasló újságírói tevékenységéért Táncsics-díjban részesült. A díjat Réthelyi Miklós miniszter március 15-én Szabadkán adta át főpásztornak.

A nyugalmazott nagybecskereki főpásztor Horgoson született1931-ben. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Szegeden, Magyarkanizsán és Zentán, mindvégig magyar nyelven végezte. 1950-ben érettségizett. Teológiát Zágrábban tanult, 1957-ben Szabadkán szentelték pappá. Bácsújfaluban és Topolyán volt káplán. Később Szabadkán püspöki titkár és székesegyházi káplán. Verbászi plébánosként 1963-ban alapította a Hitélet című havi lapot, melyet negyedszázadon át szerkesztett, s csak miután II. János Pál pápa 1988-ban nagybecskereki püspökké nevezte ki, akkor adta át e feladatot Harmath Károly ferencesnek.

A rendszerváltozás előtti évtizedekben Magyarországon is népszerű lap fénykorában húszezer példányban látott napvilágot. Az anyaországi papsághoz és hívekhez eljuttatni hónapról hónapra a közel tízezer példányt a kommunista időszakban nem volt egyszerű feladat. Huzsvár László azonban túljárt az egyházügyi hivatalok eszén.

Miközben idehaza az egyetlen katolikus hetilap, az Új Ember még csak négy, majd nagy nehezen hat oldalon jelenhetett meg, a Hitélet – a hatvanas évektől egyre szabadabb jugoszláviai légkörnek köszönhetően – 36 oldalon, nyolc oldalas gyermekmelléklettel látott napvilágot és gazdag kitekintéshez juttatta az olvasót a világegyház történéseiről.

A Miklós Imre államtitkár vezette magyar AEH követelte, hogy a jugoszláv kommunista hatóságok akadályozzák meg a lap Magyarország felé irányuló terjesztését. Sikerült is elérni, hogy a vajdasági posta ne küldhesse a Hitéletet magyar címekre. Huzsvár László azonban nem esett kétségbe. A jugoszláv szövetségi szisztémát kihasználva a lapot attól kezdve a szerb köztársaság postájának közbeiktatásával, majd mikor ezt is megtiltották, a zágrábi, majd a szlovén postán keresztül expediálta. Így a Hitélet mindvégig gazdagíthatta az akkoriban igen szegényes magyarországi sajtókínálatot.

„Addig vándoroltunk, amíg végül le nem omlott a vasfüggöny, és a többi helyi egyház is visszanyerte szabadságát a sajtó területén – emlékezett vissza Huzsvár László tavaly februárban, 80. születésnapján. – Jellemző a korra, hogy a magyar határőrök szinte automatikusan azt kérdezték a Jugoszláviából Magyarországra törekvő utasoktól, hogy van-e náluk Képes Biblia, Hitélet vagy fegyver?

A sokak által ismert nagy piros kötésű Képes Biblia is az ő közreműködésével jelent meg és tucatnyi kiadásban összesen százezres nagyságrendben került a magyar katolikus hívek kezébe az egész Kárpát-medencében.

Huzsvár László a II. János Pál pápa által 1988-ban alapított Nagybecskereki Egyházmegye első püspöke lett. Nevéhez fűződik a püspökség életének megszervezése. Számos új templomot épített, valamint lelkigyakorlatos házakat nyitott. Mindig hitelesen képviselte híveit és a vajdasági magyarságot a világegyház fórumain és a helyi közéletben.

Pappá szentelésének 50. évfordulója és megyéspüspöki szolgálatának befejeződése alkalmából 2007-ben Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki a főpásztort. Az újságírói teljesítményéért neki ítélt Táncsics-díjat a szabadkai magyar konzulátuson adta március 15-én adta át Réthelyi Miklós miniszter a kiváló humorú, anekdotázni szerető újságíró püspöknek.

Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír