Tanulmányi nap Prohászka Ottokárról Zselízen

A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött, amelyen a jelenlevő paptestvérekkel két püspök is koncelebrált: Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Orosch János pozsony-nagyszombati segédpüspök. A szentmise végén Galgóczi Rudolf helybeli esperes-plébános megköszönte a püspökök buzdító szavait, majd a program a plébánián folytatódott.

A tanulmányi nap keretében Spányi Antal székesfehérvári püspök két előadást tartott. Az első előadás „Prohászka Ottokár, a magyarok apostola” címet viselte, és Prohászkának a magyar nemzet szellemi-lelki felemelkedése érdekében végzett tevékenységét mutatta be. Az előadó hangsúlyozta, hogy Prohászka Ottokár nem született magyarnak, hanem azzá lett. Morva-német családból származott, tanulmányait a Felvidéken kezdte: Rózsahegyen, majd Losoncon végezte az elemit, s itt kezdte meg a gimnáziumot is – református iskolában, majd Nyitrán a piaristák neveltje lett. Egész életében tisztelte más nemzetek kultúráját és nyelvét, szlovák nyelvű falvakban például igyekezett szlovákul prédikálni a híveknek. A magyarság apostola és tanítója volt, a magyar katolikus megújhodás programadója, ugyanakkor az egyetemes kultúra aktív részese is – hangsúlyozta 100 évvel ezelőtt püspökké szentelt elődjéről szólva Spányi Antal.

A következő előadás Prohászka szociális tanítását vette nagyító alá. A magyarság nagy apostolának tevékenységét döntően meghatározta, hogy teológiai tanulmányait XIII. Leó Rómájában végezte, aki az első szociális enciklika megalkotója volt. Az enciklika első magyar fordítását Prohászka készítette 1891-ben. A Magyar Sion hasábjain 1894-ben két programadó cikket jelentetett meg: „Mi a szociális kérdés?” és „A papság föladata a szociális kérdések körül” címmel. Műveiben és beszédeiben figyelmeztetett a szélsőséges liberalizmus és kommunizmus veszélyeire, aktívan részt vállalt a közéletben is, programja keresztényszociális elkötelezettségű volt.

A hirdetett tan és az életet jelentő tett nála egybeesett, kettősség nélkül. Mindvégig foglalkoztatták az egyház megújításának kérdései. Idegenkedett a triumfáló feudális egyháztól, címektől, rangoktól, vagyontól. Saját püspöki birtokán, amely a legszerényebb püspöki javadalom volt az országban, maga kezdeményezett földosztást – emelte ki előadásban a székesfehérvári püspök.

A program záró részében a hallgatóság hozzászólásai és kérdései után Spányi Antal ismertette a Prohászka-év fontosabb programjait, és örömmel hívta a felvidéki híveket és papokat a meghirdetett rendezvényekre. A megemlékezés záróimájaként a mintegy harminc felvidéki és magyarországi pap a püspökök vezetésével elimádkozta a nemzeti imaévre kiadott engesztelő imát.

A tanulmányi nap végén az érdeklődők Prohászkával kapcsolatos kiadványokat vásárolhattak, amelyeket a Prohászka-év alkalmából a Pázmaneum Társulat terjeszt a felvidéki érdeklődők számára.

Karaffa János/Pázmaneum/Magyar Kurír