Tanulmányi nap a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán

40 éves a II. Vatikáni Zsinat Ad gentes (A népekhez) kezdetű, az Egyház missziós tevékenységéről szóló dekrétuma. Ebből az alkalomból november 12-én tanulmányi napot tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, a Főiskola és az Isteni Ige Társasága (verbiták) missziós rend közös szervezésében. A konferencia védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, és a Pápai Missziós Művek.

Lukács Lászlónak, a Sapientia igazgatójának köszöntő szavai után Német László, az Isteni Ige Társaságának tartományfőnöke tartott előadást Az Ad gentes-től a mai missziós irányzatokig címmel. Leszögezte: a zsinati dokumentum és az azóta e témában megjelent pápai dokumentumok hangsúlyozzák: Isten országát csak Jézus Krisztushoz méltó módon szabad hirdetni, tiszteletben tartva az emberek lelkiismereti szabadságát. A missziós munka új formája a párbeszéd, amely néha az egyedüli lehetőség arra, hogy a keresztények tanúságot tegyenek Jézus Krisztusról. Ott kell továbbá missziós munkát végezni, ahol arra szükség van – vagyis nem csak az ún. missziós területeken, a nem keresztény országokban, hanem mindenütt, ahol a megkereszteltek egész csoportjai vesztették el hitüket. Ilyen értelemben minden keresztény ember misszionáriusnak tekinthető. II. János Pál pápa missziós feladatnak tekintette a nagyvárosok, valamint a közélet és a kultúra evangelizálását is. Az előadó rámutatott: Magyarország nem földrajzi, de antropológiai értelemben szintén missziós terület.

Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora előadásában, amelyet távollétében egy hallgató olvasott fel, arra mutatott rá, hogy korunkat a vallási pluralizmus jellemzi. Ma már az egykor homogén kereszténynek számító Európában is szembe kell nézni azzal, hogy nagy számban vannak jelen a nem keresztény vallások képviselői, a nem hívők, és egyre nagyobb tért hódítanak az „új vallások és valláspótlékok” is. Mindez a mindennapi életben a számtalan konfliktushoz vezet. Az Egyház nagy szolgálatot tesz azzal, hogy a békét és a párbeszédet szorgalmazza ebben a helyzetben. A kérdésekre és a kihívásokra választ kell adni – mondta az előadó. A katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinat óta a testvériség szellemében, új módon közelít a nem keresztény vallásokhoz és a nem hívőkhöz is – hangsúlyozta Kránitz Mihály, idézve az Ad gentes, a Nostra aetate és a Dignitatis Humanae kezdetű dokumentumok tanításait. A párbeszéd során természetesen teológiai szempontból meg kell vizsgálni a katolikus egyház tanításától eltérő tanokat, és rá kell mutatni mindarra, amit az Egyház tanít, hiszen csak így kerülhető el a szinkretizmus és a partikularizmus. A legfontosabb azonban annak szem előtt tartása, hogy a keresztény misszió elsődleges célja a megtérés és a hiteles keresztény élet – szögezte le az előadó.

Tomka Miklós előadásában igennel válaszolt a konferencia címében felvetett kérdésre, nevezetesen, hogy missziós terület-e Magyarország. A szociológus professzor adatokkal támasztotta alá állítását. Míg az 1971-től 1991-ig terjedő időszakban végzett felmérések szerint a magyar lakosság 71,3%-a vallotta magát katolikusnak, egy 1992-es KSH felmérés szerint a szám 67,8%-ra csökkent. A nagy médiavitával kísért 2001-es népszámlálási adatok szerint pedig a lakosságnak már csak 54,5%-a vallotta magát katolikusnak. További elgondolkodtató tény, hogy a magyar népesség 25%-a nincs megkeresztelve. Némi optimizmusra ad okot azonban, hogy – minden látszat ellenére – adatok igazolják, hogy Magyarországon és általában Kelet-Európában az emberek többsége leginkább az egyházban bízik. Ez a tendencia Nyugat-Európában éppen fordítva érvényesül.

Van tehát tennivaló: mindenekelőtt a személyes meggyőződésen alapuló keresztény élet, a közösségek építése – hangsúlyozta Tomka Miklós.

A konferencia további előadásai a magyarországi missziós területekről szóltak: a katolikus iskolák, (Lukács László), a katonai lelkészség (Szabó Tamás tábori püspök), a cigánypasztoráció feladatairól (Lankó József), valamint az egyház és a média viszonyáról (Szerdahelyi Csongor).

A tanulmányi nap kerekasztal-beszélgetéssel és a missziókért végzett imádsággal fejeződik be a késő délutáni órákban. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Udvardy György püspök, Lukács László, Német László, Madocsai Bea újságíró, az Emmánuel Közösség képviselője.

MK