Tanulmányi napok Jeruzsálemről az észak-olaszországi Camaldoli kolostorában

Camaldoli: Az Il Regno katolikus folyóirat szervezésében szeptember 10-12. között tanulmányi napokat rendeztek Camaldoli remeteségben Jeruzsálemről. Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának nyugalmazott prefektusa bevezető előadásában megállapította, hogy Jeruzsálem jelkép, mivel a világ egyetlen városa, amelyben egyidejűleg jelen van három vallás, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám. Utalt rá, hogy a találkozóra a gyász és a fájdalom időszakában került sor, mivel Jeruzsálem földjét vér áztatja, az egész világon a gyűlölet új hulláma söpör végig. A terrorizmus, amely perverz módon a vallás nevében akarja igazolni önmagát, egyre inkább befolyásolja mindennapi életünket. Az emberi életeket megalázó terrorral szemben a félelem új szabályokat diktál, és a szükségállapot értékké válik.
Silvestrini bíboros leszögezte: nyilvánvalóvá vált, hogy a terrorizmusra a háború válasza önmagában nem elég. Mindenekelőtt a politikai felelősséget kell helyre állítani. Jeruzsálem esetében ez jelkép erejű: vallási, kulturális és politikai feladat a béke elsőbbségét hirdetni azon a földön, ahol a gyűlölet tűzvésze pusztít. A katolikus egyház már lemondott arról, hogy közvetlenül politikai megoldást javasoljon Jeruzsálem szuverenitását illetően. A Szentszék álláspontja az, hogy Jeruzsálem szuverenitásának meghatározásához szükség van a két fél, a palesztin arabok és az izraeli zsidók közötti közös megegyezésre.
A Szentszék ugyanakkor a három vallás tökéletes és egyenrangú szabadságának témájával foglalkozik. Meggyőződése, hogy mindegyik pozitív módon hozzá tud járulni az egész Közel-Kelet békéjéhez, kezdve éppen Jeruzsálemmel.
A katolikusok feladata, hogy a szentév lelkiségének megfelelően haladjanak az ökumenizmus, a vallásközi párbeszéd útján. Elérkezett az ideje, hogy ez a párbeszéd ne csak külföldön folytatódjon, hanem a jeruzsálemi városfalak között is találkozzanak egymással a három egyistenhívő vallás képviselői, tegyenek egyértelmű tanúságot mindenki előtt, beleértve azokat, akik a gyűlölethez, az erőszakos elnyomáshoz, a háborúhoz folyamodnak: Istent nem lehet eszközként felhasználni, elfogadhatatlan, hogy nevében öljenek.
A camaldoli találkozóról Achille Silvestrini bíboros a következő felhívással fordult a három vallás vezetőihez: találkozzanak Jeruzsálemben, hozzanak létre egy állandó szervezetet a folytonos párbeszédre. Ma, a Korán által Isten barátjának nevezett Ábrahám leszármazottaira olyan közös felelősség hárul, amelyhez fogható még nem volt a történelemben. Találkozásuk legigazibb helye nem lehet más, mint Jeruzsálem, amelynek neve hosszantartó reménységük valódi alapját jelenti.
Martini bíboros üzenete
A camaldoli találkozó résztvevőihez levelet intézett Carlo Maria Martini bíboros, Milánó nyugalmazott érseke. A főpásztor szerint „Nem lehet Jeruzsálemről beszélni anélkül, hogy szeretnénk ezt a várost, azzal a szeretettel, amellyel a próféták szerették. A Jeruzsálemmel való bármiféle kapcsolat előfeltétele a zsidó nép iránti őszinte szeretet, részvétel szenvedéseiben és félelmeiben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltávolodunk más népektől, különös tekintettel a palesztin népre, hanem éppen ellenkezőleg, közel állunk hozzájuk és szolidárisak vagyunk velük. A béke megvalósításának ára van, és elérkezett az ideje, hogy mindnyájan megfizessük a ránk eső részt.”
Tauran bíboros előadása
Jean-Louis Tauran bíboros vasárnap, a találkozó utolsó napján tartott előadást, Jeruzsálem, a béke útkereszteződése címmel. Jeruzsálem a béke városa, az egység, az arabok és izraeliek, a zsidók, keresztények és muzulmánok közötti kibékülés eleme – mondta a főpásztor, aki 13 éven át volt a Szentszék „külpolitikai” felelőse.
Tauran bíboros kifejtette a Szentszék ismert álláspontját, miszerint Jeruzsálem szent és egyedi jellegének megőrzéséhez szükség van egy speciális statútum kidolgozására, a három vallás szent helyeit illetően. Ezeknek a helyeknek a biztonságát nemzetközileg kell garantálni. Összefoglalva tehát a Szentszéket a következő három kérdés foglalkoztatja: Jeruzsálem szent jellegének megőrzése, a vallási közösségek fennmaradása, különös tekintettel a katolikusokra, valamint a Szentföld békéje.
A nemzetközi jog történelmében kevés olyan eset van, amelyben a vallás és a politika ilyen szorosan összefonódik – mutatott rá Tauran bíboros. El kell kerülni, hogy ez a szent város kőtárrá és szentélyek múzeumává váljék. Az egyházak számára rendkívül aggasztó a keresztények elvándorlásának jelensége. Számunkra fontos, hogy a kegyhelyeket élő közösség vegye körül, saját iskolákkal, kórházakkal, kézművesekkel. Ha a keresztény közösségek lassú, de folyamatos exodusa tovább folytatódna, Jeruzsálem a római Colosseumhoz válna hasonlóvá – tette hozzá Jean-Louis Tauran bíboros a Camaldoliban Jeruzsálemről megrendezett találkozón.
Louis Sako, kirkuki káld érsek üzenete
Az iraki főpásztor, Louis Sako, kirkuki káld érsek a camaldoli összejövetelre küldött üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy az iraki keresztények nélkülözhetetlenek a térség egyensúlya számára, tudományos és etikai képzésük, valamint toleranciájuk miatt. A főpásztor arra szólította fel az amerikaiakat és szövetségeseiket, hogy védjék meg a keresztényeket az idegen szélsőségesek támadásaitól. A 25 millió lakosú Irakban a síiták 65 százalékot, a szunniták pedig 34 százalékot tesznek ki, a keresztények 3-4 százalékot képviselnek. Sako érsek szerint a keresztények a béke megvalósulásához szükséges előfeltételek – a párbeszéd és a kiengesztelődés kultúrájának – alkotórészei. Jelenlétük olyan fontos Irak számára, mint a Tigris és az Eufrátesz folyók. Ezt bizonyítja az is, hogy négy keresztény tagja van az iraki országgyűlésnek. A templomok elleni támadások az elmúlt hetekben az ország destabilizációjának fokozását tűzték ki célul. Talán egyes nem iraki szélsőségesek azt akarják elérni, hogy a keresztények hagyják el az országot, és így az teljesen muzulmánná váljon – mutatott rá a káld érsek. Az amerikaiak és szövetségeseik nyilvánvaló feladata, hogy véget vessenek ennek az abszurd helyzetnek, és megmentsék azt a demokratikus és reprezentatív államformát, amely lehetővé teszi, hogy a keresztények az oktatásban elkötelezhessék magukat és az irakiakat a béke, a párbeszéd és egymás kölcsönös tiszteletének kultúrájára neveljék. Ha nem sikerül ezt a célt megvalósítani, akkor az amerikaiak és szövetségeseik elveszítik szavahihetőségüket az egész világon – tette hozzá Louis Sako, káld érsek, Kirkuk főpásztora. VR/MK